Nyolcvanhárom éve része Szeged mindennapjainak a magyar akadémikus festészet óriása, Benczúr Gyula – pontosabban a Dóm téri árkádsor állandó homályában, a Nemzeti Emlékcsarnokban helyet kapott szobra. Ecsettel és palettával, simléderes sapkával, munka közben alkotta homokkőbe Kisfaludi Strobl Zsigmond, s a köztérre szánt műalkotást gróf Széchenyi Károly ajándékozta a városnak. Akkor, amikor a Mester halálának tizedik évfordulójára a Szépművészeti Múzeum új Benczúr-festményeiből rendezett kiállítást.
Nem mellesleg a gróf rokonának – bizonyos Istvánnak – kettővel odább néz ránk vésett szeme; a másik oldalon pedig Munkácsy Mihály portréja keretezi a „belső zárójelben” Révai Miklós–Temesvári Pelbárt párosa közt szobrozó historikus képzőművészt. Az idei Múzeumok éjszakája óta azonban már, hála a Magyar Nemzeti Galériának és a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményének, a festő alkotásai is szemügyre vehetőek a városban, egészen közelről, a Móra Ferencről elnevezett múzeumban. A Benczúr, a festőfejedelem című kölcsöntárlat ugyan nem reprezentatív, de mindenképpen emberléptékű: kicsit fura ugyan, hogy két hatalmas festmény – Munkácsy Honfoglalásának színvázlata (melynek repróját a nagyszülői falusi ház előszobájában csodálhattam évtizedig) és Vágó Pál, az 1879-es szegedi árvizet tematizáló alkotása – határolta térben foglalnak helyet a Benczúr-képek, de ezeket pluszként is felfoghatjuk, és hát a díszterem falairól nem kapkodhatják csak úgy le őket egy időszaki tárlat okán. A 20-22 elsősorban portré, illetve tanulmány és vázlat (akad köztük keresztény, illetve antik mitológiai témájú is), ha részleteiben is, de pontos képet fest(!) az első hazai művészképző megalapítójának stílusáról, sőt korának lehetőségeiről (l. Ezredéves hódolat) is. Ugyanakkor vessenek a mókusok elé, de nekem a Benczúr család nagy, festett ládája ragadta meg legjobban a figyelmemet, főleg a kontextust tekintve…
Mivel a festőfejedelem teremnyi világa viszonylag gyorsan bejárható, érdemes a múzeum állandó kiállításának darabjai előtt is megállni – Csók István, Rippl-Rónai, Aba-Novák, Derkovits kerülhet így terítékre. Családosoknak pedig a természettudományi állandó kiállítás és az éppen futó kőkorszaki interaktív barlangtúra (Egyszer volt az ősember címmel) kínál érdekességeket – például Frédi és Béni lábbal hajtható autójába az is beül, akit nem érdekelnek a mezolitikum kiásott és rekonstruált hazai kincsei.
A kiállítás december 15-ig látogatható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!