Machine de Cirque, Sziget Fesztivál
Egy órára Las Vegasban érezhette magát, akinek a Sziget hat napja alatt legalább egyszer sikerült bejutnia a Cirque de Soleil után az egyik legizgalmasabb kanadai újcirkusz-társulatnak mondott Machine de Cirque előadására. Olcsó, fordított szexizmusnak is vélhetnénk, amit a négy csinos, fiatal, izmos artistafiú anyaszült meztelenül, négy (három, kettő), majd egy szál törülközővel zsonglőrködve végigcsinál, a legutolsó poénig kijátszva a mutatványban rejlő muníciót. Ámde ekkorra már nemcsak akrobatikai tudásukkal, hanem szerény, szimpatikus személyiségeikkel is belopták magukat (nem csak a női) nézők szívébe.
De talán még a hibákat is szándékosan építették be a műsorba, és az időnkénti játékos ügyetlenkedés is csak a vérbeli profizmus álcája volt. A lábával karikázó, orrával orgonázó zenebohóccal is kiegészülő társulat minden mutatványába vitt valamilyen csavart, a hagyományos cirkuszi kellékek, mint a buzogányok, az egykerekű bicikli vagy az ugródeszka is csupán eszközök voltak, a Chaplin: Modern idők című filmjét idéző ipari színpadkép pedig a játszótér lenyűgöző kreativitásuk bemutatásához. Az újcirkusz egyik fontos újítása (az állatok elhagyásán kívül), hogy az artistáknak már nemcsak számaik vannak, hanem színpadi egyéniségük (ettől személyesebb, hitelesebb a produkció), és a mutatványokat összeköti valamilyen narratíva, mint a színházban, legyen az akár egy vagy több hétköznapi kis történet, mint hogy randira hívnak egy lányt a közönség soraiból.
Az előadás legszórakoztatóbb percei voltak, mikor az artisták élő bútorként éttermet, szélsebes robogót, mozit és más romantikus kellékeket varázsoltak a zavarában piruló lány köré. Itt látszott rajtuk csak igazán az alkotás őszinte, gyermeki öröme, amiért – törülközők ide, buzogányok oda – a leglelkesebb álló ovációt is megkapták.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!