Ha Benedict Cumberbatch nem játszaná ilyen lehengerlően a csodabogár zsenit, semmi sem menthetné meg a II. világháborús kamaradrámát az unalomtól. Csakhogy olyan árnyalatokat visz bele élete eddigi legnagyobb szerepébe, amiket még a forgatókönyvírók sem vázolhattak fel ennyire precízen.
Alan Turing brit matematikus törte fel a nácik szupertitkos üzeneteit továbbító Enigma gép kódját, évekkel lerövidítve a II. világháborút, ő építette az első digitális számítógépet és ő alapozta meg a mesterséges intelligencia elméletét is. A Turing-teszt (mellyel el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkodik- e) kapcsán is ismerős lehet a neve, életében mégis számkivetett volt a tudományos és a hétköznapi életben, homoszexualitása miatt. Mivel ez 1967-ig bűncselekménynek számított Nagy-Britanniában, elítélték és kényszergyógykezelésre kötelezték, ami az öngyilkosságához vezetett.
A film főképp a kódfeltörés izgalmas éveire fókuszál, olykor visszatekintve Turing „problémás” kamaszkorára, amiből kirajzolódik, milyen különös viszonya van a világnak a tehetséges emberekhez. Míg a kitaszítottság ös?- szetöri különösen érzékeny lelküket, épp a bizonyításvágy sarkallja őket még nagyobb felfedezésekre.
Cumberbatch kivételes alakításában Turing egyszerre megszállott tudós, akit intellektuális felsőbbrendűsége bicskanyitogatóan arrogánssá tesz, gyaníthatóan Asperger-szindrómás, emiatt még szembetűnőbb fura szokásai és tikkjei vannak, ám mindemellett roppant finom lelkű és végtelenül lojális ember. Ugyan posztumusz királynői kegyelemben részesült, sorsának teljes mértékben elkerülhető tragédiája nemzete és az egész képmutató emberiség lelkiismeretén szárad.
------------------------
1 millió dollár
ennyi lehet a remények szerint az eladási ára Alan Turing 1942-es, 56 oldalas kéziratának a Bonhams áprilisi aukcióján New Yorkban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
