Ahhoz, hogy képességeinket megfelelő módon használjuk, szükség van arra, hogy tisztában legyünk testünk, lelkünk
és elménk határaival, a bennünk rejlő lehetőségekkel.

 
Ahhoz, hogy képességeinket megfelelő módon használjuk, szükség van arra, hogy tisztában legyünk testünk, lelkünk és elménk határaival, a bennünk rejlő lehetőségekkel.

Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár, sportorvos szerint a csúcsok döntögetése főleg a körülmények és az orvostudomány fejlődésének köszönhető: Jesse Owens az 1936-os Berlini Olimpián a 100 méteres síkfutást 10,3 másodperccel nyerte, salakpályán és nem áramvonalas ruhában.

Ehhez képest korunk síkfutó sztárjának, Usain Boltnak a 9,58 másodperces világcsúcsa 76 évvel később nem tűnik olyan hatalmas fejlődésnek. Pavlik Gábor rámutatott, hogy az olyan sportoknál, mint a magasugrás, ahol a sportoló nem támaszkodik szinte semmilyen eszközre, már nem várhatók kiemelkedő világcsúcsok, de például a rúdugrásnál, ahol a rudakat egyre fejlettebb technológiával gyártják, elképzelhető még jelentős teljesítménynövekedés. Emellett elmondható, hogy manapság a sportolók sokkal korszerűbb edzésmódszerekkel, gépekkel és táplálékkiegészítőkkel készülnek a versenyekre, mint például 50 évvel ezelőtt. „Én mint sportorvos szeretném azt elfogadni, hogy az élsport egészséges, de előfordul bizonyos sportágaknál, hogy a határok feszegetése közben átlépnek az egészség határán” – mondja Pavlik Gábor.

A test teljesítőképességének csúcsát nehéz definiálni. Egy ember születésének pillanatában kódolva vannak bizonyos faktorok, és a későbbi edzésmunka, illetve az életkörülmények függvénye, hogy ezekből mit hoz ki. Pavlik Gábor úgy véli, míg a sportolók egyre jobbak, az átlagemberek fizikai teljesítőképessége gyengébb. Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód szinte minden fejlett ország lakosságát sújtja, amit valamelyest kompenzál az orvostudomány fejlődése. A 120 évet, amely az emberi test „szavatossági ideje”, továbbra is csak igen kevesen érik meg.

Nagyjából sejthető, mit kell tennünk ahhoz, hogy akár 120 évig „használhassuk” a testünket. Az egészséges táplálkozás és a mozgás kulcskérdések. Jelenleg az ülőmunkát végzők átlagosan 500 kilokalóriával fogyasztanak többet, mint amit elhasználnak, ez körülbelül egy óra intenzív mozgást jelent. Vagyis egy 20-30 éves embernek hetente körülbelül 7 órát kellene intenzíven mozognia, ez betöltött évtizedenként egy-két órát csökkenhet. Emellett a dohányzást teljesen ki kellene iktatni, a kávét és az alkoholt viszont csak mértékkel szabadna fogyasztani. Pavlik Gábor kiemelte, hogy ugyanilyen fontos lenne a stresszmentes életmód és örömforrások megfelelő kihasználása, a lelki egészség tehát nem elválasztható a testitől.

Egyes elméletek szerint nemcsak a testi adottságainkat nem használjuk ki, de agyi kapacitásunkat sem. Vannak tudósok, akik úgy gondolják, az agyunknak csupán 7-10-17 százalékát használjuk. Megint mások viszont azt mondják, ha ez így lenne, akkor nem okozna problémát bizonyos agyi területek károsodása. Szerintük minden részt használunk, csak éppen nem egyszerre. Abban a szakemberek többsége egyetért, hogy a „nyugati” emberek nagy része nem egyenlő mértékben használja a két agyféltekét. A kreativitás, a vizualitás és még a humor is a jobb agyféltekéhez kötődik, a bal többek között az időérzékelésért, a beszédért, a számolásért felel, tehát az a racionális, logikus, elemző részünk. Dr. Domján László több mint húsz éve foglalkozik agykontrolloktatással, ő még sokkolóbb adatot mond: szerinte agyunknak csupán 2%-át használjuk. „A nyugati civilizált kultúra túlságosan bal agyféltekés. A legtöbb gyermek használja az intuícióit, de aztán amint bekerül az oktatásba, gyakorlatilag csak a bal agyféltekét fejlesztik, nagyon kicsi a hangsúly például a rajz- vagy zeneoktatáson” – mondja Domján László. Szerinte az agykontroll segítségével olyan mértékben lehet fejleszteni az intuitív képességeket, hogy bizonyos embereknél a hatodik érzék is működésbe lép. „Ha valaki edzi a jobb agyféltekét, ellazult állapotban olyasmire is képes lehet, amit nem is gondolnánk. Az emberi elme határait nem ismerjük, még engem is érnek meglepetések néha. Volt olyan tanítványom, aki az agykontroll segítségével állítólag eltüntette a bütykét, más megszilárdította a lötyögő fogát. Én sem tudom, hol van a lehetséges és a lehetetlen határa, de az biztos, hogy messzebb, mint gondolnánk” – tudjuk meg a szakembertől.

Maximális teljesítményt azonban csak akkor tudunk nyújtani, ha lelkileg rendben vagyunk, az idegállapotunk erősen befolyásolja a fizikai és a szellemi teljesítőképességünket is. Sztelek Emese pszichológus szerint az ember nem olyan életre van kitalálva, amilyet most élünk. A stressz alapvetően hasznos dolog, de fontos lenne, hogy a stresszhelyzetek után megpihenhessen a szervezet, erre azonban a mai világban nincs lehetőség. A teljesítőképességet leginkább a gyász, a harag, az elakadt fájdalmak és a ki nem mondott érzelmek (leginkább a párkapcsolati problémák) vetik vissza. Ezek a problémák szinte mindenkit érintenek, a pszichológus úgy véli, most, az individualizáció korában sokkal esetlenebbek vagyunk, mint őseink, akiknek nem volt ugyan saját útjuk, de mindennek, így a gyásznak is megvolt a maga menete. Az ebből fakadó problémákat az önismeret fejlesztésével, pszichodrámával, vagy a családállítás nevű csoportterápiájával fel lehet hozni a tudattalanból. „Önismeretileg már egy magasabb szinten van az, aki elmegy pszichológushoz, mert felismeri, hogy nem biztos, hogy a világgal van baj, hanem önmagával, és ezen megpróbál változtatni. Minden, ami fogantatásunktól kezdve történik velünk, elraktározódik a tudattalanunkban, és ezek motiválnak minket. Ha felismerjük a motivációinkat, sokkal jobban tudjuk kezelni az életet” – magyarázza Sztelek Emese. Az önismeretet semmiképpen nem spórolhatjuk meg, ha ki szeretnénk hozni magunkból a maximumot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!