A több száz fénykép felhasználásából készült fotómontázsok egy-egy nemzetiség átlagos férfi és női arcképeit mutatják be. De ha alaposan megnézzük őket, meglepő eredményre juthatunk: a magyar pár alig tér el egy francia vagy angol, nem is beszélve a román és lengyel nemzetek egy-egy „létrehozott” képviselőjétől.

– Nagyon helyes a megállapítás – szögezte le Czeizel Endre orvos-genetikus –, ugyanis hiába határozza meg a genetika az emberek külső megjelenését, így az arcukat is, az európai annyira kevert adottságú népesség, hogy ránézésre és DNS alapján sem lehet megkülönböztetni, ki francia vagy szlovák. Kelet-Közép-Európa népei között pedig végképp nem lehet különbséget tenni, legfeljebb, ha a déli népcsoportokat vizsgáljuk, akiknek sötétebb a bőre.

Vannak, akik szerint a tipikus emberekről látható képek csak szép embereket ábrázolnak. Colin Spears, a fotomontázsok készítője – akit a Vasárnapi Hírek e-mailben keresett meg – ezt azzal magyarázza, hogy az átlagost találjuk szépnek. A munkamódszeréről elmondta, hogy rendszerint a Google-ban keres rá egy-egy nemzet nevére és a tíz leggyakoribb keresztnévre.

– Azt szoktam például a keresőbe írni, hogy „Németország és Dieter” vagy „Kim és Korea”. Általában 1000-2000 képet is végignézek, amelyekből a 15-20 legjellemzőbbet választom ki, amelyeket egy szoftver összedolgoz, mondhatni átlagol.

Rendszerint 30 év körüli embereket választok ki, kerülöm a 20 évnél fiatalabbak és 45-nél idősebbek képeinek használatát. Már legalább 600-800 fotót használtam fel – számolt be körülbelül kétéves munkájáról Spears. Természetesen oda kell figyelni bizonyos kulturális sajátosságokra. Például a közel-keleti nők nem szoktak magukról képeket feltenni a közösségi oldalakra. Vagy Brazíliában a fekete bőrű népesség van többségben, de többnyire a fehéreknek van internet-hozzáférése.

Magyarországon nincsenek ilyen jelentős különbségek, de az eredmény az igazi magyarról kialakult hazai sztereotip képhez képest igencsak eltér. A turáni alkat, azaz – a férfiak esetében – széles pofacsontú, bajszos ember képe, amelyet a turizmus vagy a politikai beállítódás érdekében igyekeznek hangsúlyozni, inkább csak fikció. – A magyarság az elmúlt ezer év alatt teljesen beleolvadt a Közép-Európa népeinek génállományába. De ha a külsőben nincs is, a kultúrában vagy a szociokulturális öröklődés révén kialakult nemzetkarekterben már hatalmas eltérések lehetnek – mondta dr. Czeizel Endre. – Ezért ránk, magyarokra jellemző a sírva vigadás, a mániás depresszió tünetei: az egyik pillanatban úgy érezzük, mi vagyunk a legjobbak, máskor pedig a legpocsékabb emberek a világon.

Miért van ez így? Néhány statisztikai adat talán megvilágíthatja az okokat. A magyar társadalomban árnyalatnyival több (52%) nő él, mert a születéskor várható élettartam – az OECD legfrissebb adatai szerint – a nők esetében 77,6 év, férfiak esetébe 69,1 év, tehát az idős korosztálynál jelentős túlsúlyba kerülnek a nők. Az átlag- magyar havonta 132 ezer forintot visz haza – derült ki a KSH 2010-es jelentéséből. De ebből olyan jól gazdálkodik, hogy évente mindenki 12,6 liter tiszta alkoholt iszik, és a teljes lakosság 30,5 százaléka rendszeresen dohányzik. A népesség 20 százaléka elhízott, 40 százaléka pedig túlsúlyos. Így a magyar társadalom az EU élvonalába tartozik a daganatos és érrendszeri betegségek miatti halálozásokkal.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!