Andy Vajna várhatóan támogatni fogja az etyeki filmes bázist és az adókedvezményes rendszert is, ám a művészfilmek valószínűleg kevésbé hangsúlyosak terveiben. Úgy hírlik ugyanis, nem ismeri kellőképpen a nemzetközi rangot nyert magyar szerzői filmeket.

 
Andy Vajna Mészáros Márta rendezőnővel (archív felvétel)

Többek szerint a kormány szanálási alapot kíván létrehozni, ami lehetőséget teremtene a producerek közötti „mazsolázásra”. Tehát bizonyos producereket megmentenek, másokat viszont megbuktatnak. Így a politika dönthetné el, ki készíthet filmet és ki megy tönkre a kényszeradósságok miatt. A médiatörvényben is tapasztalható kézi vezérlés átültethetővé válik a filmszakma új struktúrájára is. Többen úgy vélik, nem jó üzenet a nagy európai filmfesztiválok és szervezetek felé, hogy a kormány egy olyan amerikai producert ültet a magyar filmipar élére, aki nagy amerikai filmekkel vált sikeressé. Már állnak a forgatókönyvek Vajna asztalán. Az [origo] azt írta: több rendezőt is magához hívott beszélgetésre.
 

Szinte lehetetlen magyar részről ugyanannyit beletenni egy koprodukcióba, mint amennyit például egy amerikai producer tud szánni egy filmre – véli Pusztai Ferenc, a KMH Film producere. Ám ez esetben kb. 5-15 millió dollár kellene egy alkotásra, ennyi pedig összesen sincsen a magyar filmekre. Ha a hazai pénzviszonyokat vesszük, akkor C-kategóriás filmek tudnak készülni olyan koprodukcióban, amelyekbe ugyanannyi pénzt tesznek a felek.
 

A Pál Adrienn című Kocsis Ágnes rendezte film, amely a 63. Cannes-i Filmfesztiválon debütált és számos díjat is nyert, négy ország közötti európai koprodukcióban készült. A KMH Film volt a többségi producer, az osztrák, a francia és a holland pedig a kisebbségi. – Európában általában kreatív együttműködési elv szerint készülnek a közös alkotások. Nem csak az anyagi részében, hanem a kreatív munkákban is együtt vesznek részt. Ezt európai konvenció írja elő. Például egy háromoldalú koprodukció esetében a kisebbségi producernek minimum 10 százalékot, a középsőnek 20-at kell állnia a költségvetésből, a maradékért pedig a többségi producer felel. De a kettő, négy vagy több ország közötti koprodukciókra is szigorú pontrendszerek érvényesek. A Pál Adrienn költségvetése 436 millió Ft volt, ennek 67 százalékát állta a KMH Film. Amerikaiakkal általában szerviz­kop­ro­dukciós együttműködés van: a szervizmunkát a magyar fél végzi, a kreatívat az amerikaiak, akik az olcsó munkaerő és a 20 százalékos adókedvezmény miatt jönnek szívesen hozzánk filmet készíteni.
 

A filmek minimális költsége szinte bármekkora lehet, 5 millióból, digitális kamerával is lehet forgatni, nem „mozi” minőségűt. Egy becsülettel elkészített, mai magyar nyelvű történet, a teljes stáb kifizetésével együtt nem lehetséges 200-500 millió Ft alatt – magyarázza a producer. Ez esetben nincs különbség művész- és játékfilm között. A dokumentumfilmekre viszont tizedennyi sem jut, holott tovább tart a gyártás, több nyersanyagot kell feldolgozni, ám a stáb kisebb és könnyebben kezelhető digitális formátummal dolgoznak, így csak néhány millió forint jut rájuk.
Kamondi Zoltán rendező, producer a VH-nak elmondta: 2009 nyarán néhány filmes szakember széles szakmai körből érkező elnökaspiránsokkal folytatott szakmai beszélgetéseket. – Majdnem egyéves munka után, egy tucat résztvevőből végül a komoly szakmai és üzleti múlttal is rendelkező, elismert Andy Vajnát és Kőrösi Zoltánt kértük fel arra, hogy a magyar filmszakmát a többség által támogatott rendszerben irányítsa. Ennek a lényege az volt, hogy a nonprofit szegmens (szerzői, dokumentum-, kísérleti, művészfilmek, fesztiválok, oktatás stb.) felelőse Kőrösi Zoltán lett volna, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) jelenlegi elnöke. A profitorientált teendőket (együttműködés a filmszakmai vállalatokkal, forgalmazás, műfaji, azaz „közönségfilmek”, vígjáték, krimi stb. készítése) az amerikai producer látta volna el. Ám erre a felkérésre Andy Vajna nemet mondott, ugyanis ő egy csúcsproduceri posztban látta elképzelhetőnek a magyar filmszakma irányítását.
 

Eddig a magyar producerek 10-15 százalékos részesedést vállalhattak a nemzetközi koprodukciókban, az állam pedig kb. 100-150 millió forint támogatást filmenként.
 

Az MMKA sokmilliárdos tartozásából mintegy 5 milliárd forint úgy keletkezett, hogy a támogatni kívánt producerekkel támogatási szerződést kötöttek, majd ezen producereknek kötelező volt banki előfinanszírozási szerződést is kötniük – 20-150 millió Ft között – kijelölt bankokkal. Mind­ennek előzménye, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján a költségvetési támogatásból megítélt összegnek csupán töredékét kapta meg a filmszakma 2005-től kezdve. Így alakult ki a „bankhitellavina”, aminek mostanra szinte minden producer kárvallottja lett.

Tarr Béla A torinói ló című filmje képviseli hazánkat a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában. A február 10-én kezdődő seregszemlén utoljára 2005-ben szerepelt magyar film, a Sorstalanság. A koprodukcióban készült film költségvetése 400 millió Ft körül van, aminek a magyar állam kb. a felét állta. Általában 150-300 millió Ft-ból készülnek magyar filmek. A Mundruczó Kornél-féle Frankenstein-terv költségvetése 400 millió körül volt, az Üvegtigris 3-é kb. 300 millió, az utóbbi évek egyik legolcsóbb filmje pedig, a Szabó Simon rendezte Papír­repülők, ami 27-30 millióból készült.

A kormánybiztossá kinevezett Vajna asztalán már sorakoznak a forgatókönyvek, és megtalálta néhány szakértő segítőjét is. Például Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója és legfőbb bizalmasa, Habony Árpád feleségének személyében. Kaminski Fanny, aki a kormányfő Facebook-adatlapjának szerkesztője, korábban pedig a Fidesz sajtósa volt, nem csak Andy Vajna sajtóját intézi, hanem Csipak Péter ingatlanfejlesztő nagyvállalkozóét is. A száz leggazdagabb magyar közé sorolt üzletember nevéhez fűződik a budapesti Fashion Street és a szintén belvárosi Zeppelin-beruházás, amely szakmai és politikai konfliktusok egész sorát idézte elő.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!