Hatalmas csalódás vagy éppen végső bizonyosság – hamarosan talán kiderül, hogy nézett ki a világ legtitokzatosabb asszonya. És talán az is, hogy rokonságban áll-e velünk vagy valamely ismerősünkkel.
Van abban valami hátborzongatóan gyönyörű, ahogyan a modern technikának köszönhetően belenézhetünk letűnt korok nagy alakjainak szemébe. A héten már megismerhettük Dobó István egykori arcvonásait, és talán nem is olyan sokára azt is megtudjuk, hogy nézett ki a valóságban minden idők legtitokzatosabb és legtöbbet csodált asszonya – Mona Lisa.
Egy évvel ezelőtt látott napvilágot a hír, miszerint megtalálhatták a legendás portré múzsájának sírját. Egy kutatócsoport lelt rá a feltételezett modell, Lisa Gherardini maradványaira a firenzei Szent Orsolya-kolostor egyik földalatti sírboltjában. A nő ugyanis férje, Francesco del Giocondo halála után apáca lett, ezért végső nyughelye sem a család sírboltja, hanem a kolostor volt. Az a kolostor, ahol tavaly három sírt találtak, így a szakértők szerint elképzelhető, hogy ezek közül az egyik azé a nőé, akiről Leonardo da Vinci leghíresebb festménye, a Mona Lisa készült. A találgatásoknak egy új vizsgálat vethet véget: a Giocondo család kriptájában talált maradványok DNS-ével próbálják igazolni, hogy valóban Lisa Gherardini testét találták meg.
A háromszáz éve érintetlen családi nyughelyen a kutatók igyekeznek majd DNS-mintákat gyűjteni attól a gyermektől, akinek Lisa volt az anyja. Így ugyanis igazolható lenne a köztük lévő rokoni kapcsolat. Hogy mi kell ehhez? „Ahhoz, hogy egy géntérképet elkészíthessenek, elég egyetlen ujjperc is. A 40 ezer éves gyenyiszovai lelet esetében is ez történt, az egyik ujjcsont alapján sikerült megállapítani, hogy az 5-10 éves kislány egy korábban ismeretlen emberfaj tagja volt” – magyarázta dr. Melegh Béla, a PTE Orvosi Genetikai Intézetének vezetője.
És hogy mire jó mindez? Ha bebizonyosodik, hogy volt rokoni kapcsolat a Giocondo-kriptában elhelyezett gyermek és a kolostorban talált nő holtteste között, akkor már csak néhány lépés lenne, hogy a titokzatos mosoly is láthatóvá váljon – a koponya alapján (ahogy Dobó és még oly sok más, híres halott esetében) egy számítógépes arcrekonstrukció során végre ténylegesen megismerhetnénk Lisa arcvonásait. És nem csak erre jó egy ilyen vizsgálat – kiderülhetne az is, hogy milyen betegségekkel küzdött az egykor titokzatos tekintettel szemlélődő asszony. Nem is olyan rég sikerült azonosítani III. Richárd, középkori angol király holttestét, ami egy parkoló építése közben került napvilágra. A Shakespeare óta púpos, gonosz királyként számon tartott uralkodóról kiderült: púpos ugyan nem volt, de tényleg súlyos gerincferdüléstől szenvedett. Karja azonban – a legendáktól eltérően – egyáltalán nem volt elsorvadva.
Egyre többen készíttetik el géntérképüket, amelyből a jövőben nemcsak az derülhet ki, hogy mely betegségekre van kódolva az illető, hanem az is, hogy vajon leszármazottja-e valamely híres uralkodónak vagy tudósnak? Ahogy ugyanis gyűlnek az adatok a letűnt korokból, és a jelenből is, bárkivel megtörténhet, hogy a rendszer kimutatja: köze van valamelyik prominens személyhez. Ezzel azonban nem árt vigyázni. Mert ugyan könnyen elképzelhető, hogy Mona Lisa és a sarki fűszeres közt van valamilyen rokoni kapcsolat, ám az is bebizonyosodhat, hogy Napóleonnal fűz össze minket valamilyen kötelék (és ez talán nem csak a gyomorpanaszok miatt lehet kellemetlen gondolat…). Erre talán Ozzy Osbourne esete a legjobb példa: a híres – vagy inkább hírhedt – zenész nagyjából 20 éven át minden kábítószert magába tömött, ami egy hétköznapi ember számára halálos lehet. Ő viszont jól volt (bár persze szubjektív, mi számít ilyenkor jónak), és úgy döntött, DNS-vizsgálattal jár utána, mitől elpusztíthatatlan a szervezete. Mint kiderült: genetikai állománya részben azonos a Neander-völgyi emberével. Ezek alapján nem árt mérlegelni, mit is szeretnénk tudni saját testünkről, és mi az, amit jobb, ha jótékony homály fed el.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!