Az elmúlt néhány év vérszívódömpingjében egy magyar szerző, Benedek Szabolcs hozott felüdülést, akinek trilógiája jóval többet tud a futószalagon gyártott divatregényeknél.

 

Az 1900-as évek elejét gyönyörűen megidéző, átgondolt, míves nyelvezetű kötetekben rengeteg aprólékosan kidolgozott ötlet és stílbravúr jelenik meg. Nagy erénye a könyveknek, hogy a tömegtermékekkel ellentétben nem egy történet három részre szabdalása duzzasztotta fel az oldalszámot. Bár regényfolyamról van szó, amelynek állandó szereplői és közös vezérmotívuma van, valójában három önálló életet élő műről van szó. Az első kötet, amely egyben a legjobban sikerült darabja is a szériának, Budapest fénykorát jeleníti meg, és egy borzalmas gyilkosságsorozat ürügyén bemutatja nekünk a sosem alvó város pezsgő éjszakai életét, amelyben valóban jól elfér egy vámpír is. Vérbeli krimi ez, jól megírva. Nem csoda, hogy az olvasó meglepve tapasztalja a második kötetnél, hogy nem ez a szál folytatódik. Ráadásul 1916-ot írunk, háború keretezi hát a történetet, amelyben már valóban a vámpírok kerülnek a középpontba, krimi helyett pedig inkább kalandregényként definiálható a kötet. A harmadik könyv pedig a történelmi regények világába vezet, és végképp azt a vonalat helyezi előtérbe, amely Benedek Szabolcs erőssége: a megfelelő korhangulat ábrázolása. Persze ki ne szeretne olyan regényt olvasni, amelyben „csak úgy” megjelenik Ady vagy ahol betekinthetünk Hunyady Sándor gyermekkorába. Épp ezek az alakok adják a legizgalmasabb pontjait a regényeknek. Ám ami egy ideig erény, később már kissé fárasztóvá kezd válni. Benedek Szabolcs ugyanis túl sokat akar, a lehető legtöbb ismeretet próbálja belezsúfolni a regényekbe. Mindez a harmadik kötet olvasásakor ráadásul meg is duplázódik, hiszen nem csak a világháború verte Magyarország sorsán izgulunk, de végigvesszük a magyar történelem egy másik korszakát, Mátyás uralkodását is, s a két cselekményszál párhuzamos futtatása időnként már-már a történelemkönyveket is megszégyenítő alapossággal olvassa a fejünkre az ismert tényeket. Ettől függetlenül a három mű magasan kiemelkedik a jelenleg hatalmas népszerűséggel futó (ám irodalmi értékekben szűkölködő) vámpírkönyvek sorából.

Benedek Szabolcs: A vérgróf – A vérgrófnő – A vértanú Budapest, Libri Könyvkiadó, 2012–2013. 472, 452, 480 o.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!