Az ember kétféleképpen találkozik a tojással. Kulináris vagy művészeti szempontból. Az évnek ebben a szakában mindkettő erősen domináns: soha nem fogy annyi tyúkmony (vagy tikmony), mint húsvétkor. Tudniillik ilyenkor nemcsak főzzük, sütjük, buggyantjuk, törjük, reszeljük, pépesítjük, hanem festjük, hímezzük, karcoljuk, kotorjuk, írjuk, sőt patkoljuk is.
A magyar tyúktojáskínálat – már ami a színeket illeti – korántsem olyan változatos, mint a felhasználásuk módja. Háromféle színű tojást különböztetünk meg: a barnát, a fehéret és a feketét.
„A magyar tojáspiacon a barna tojás a divat – mondja Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója. – Fehérrel alig találkozunk, pedig 20-30 évvel ezelőtt még a magyar vásárló is választhatott.” Igaz, már akkor is a barna volt a kedvenc. „Ki tudja, miért, Európa általában barnapárti, Észak-Amerikában és az arab világban pedig a fehér a menő” – világosít fel a szakértő, és megjegyzi, hogy a fehér héjú – lévén fehér – könnyebben festhető és dekorálható általában. Csak hát kevés van belőle. Bár Bábolnán, az egykori állami gazdaság területén ismét elkezdtek kísérletezni a fehéret tojó hibridekkel.
És akkor néhány szó a feketetojásokról.
Magyar embernek magyar tojás dukál – gondolhatnánk –, de nem egészen ez a helyzet. A magyar tojók – bár kellően szorgalmasak és tehetségesek – nem tojnak annyit, amennyi tojást megeszünk. A fekete-, avagy csempésztojások főleg Lengyelországból és Szlovákiából érkeznek az alacsonyabb áfakulcs és az olcsóbb előállítás miatt. A nemrég bevezetett ekáer-rendszer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) már szűri az adómentesen behozott tojásokat, úgyhogy talán hamarosan kevesebb lesz a piacon a csempészáru.
(KÖVESDI)
/215 tojást eszünk mi, magyarok évente. A 3,8 millió tojónk egy évben fejenként legfeljebb 300 tojást ad, így több mint 1 milliárd tojást külföldi tyúkok alól kell kivenni.
(KSH)/
Esendő mackók
Itt aztán minden a mackókról szól. Lehet őket fotózni, mézes vízbe mártott fakanállal etetni; lehet őket sajnálni is, mondván, mit keresnek a ketrec mögött. Van mézes bár, mézes kilátó, mézes lift a magasba, a parkolóval szemben pedig istálló, pónilovak hátán egyensúlyozó törzsvendégek. Abba most nem érdemes belemenni, hogy a medvék szemével nézve mit keresünk mi a ketrecen kívül, de tény: a mackóknak nem annyira rossz ott bent, mint amennyire nekünk sem annyira jó idekint; és nem kétséges, hogy szemtől szemben állva kinek lenne esélye a túlélésre. A medveotthon a lehetőségekhez képest kedvelhető hely. Parknak tűnik az állatkertekhez képest. Még akkor is, ha a medvék között olykor farkasok kószálnak, a földön pedig széttépett tetemek (nyulak, szárnyasok) maradványai mutatják: itt valóban vadállatok élnek. A hely éppen arra alkalmas, amire létrehozták: megtanítja nekünk, hogy a medve is esendő, nem csak az ember.
–EDEK
Tízezer év
Ilyen régen volt az utolsó nagy jégkorszak a Földön. Azért nagy, mert azóta volt több kicsi is. Például éppen akkor, amikor a polgárosodó nyugati civilizáció felvilágosodni készült, ám a hűvösebb éghajlatnak köszönhetően kevesebb termést adott a föld, mint amennyire szüksége lett volna az éhes szájaknak.
A francia forradalom természeti előjátéka is izgalmas ugyan, de a Jégkorszak című animáció azokba az időkbe repít bennünket, amikor több kilométernyi vastag jég borította – többek között – Európát. A jégtakaró a mai Berlin vonaláig húzódott le északról, s magával hozott tonnányi köveket, szikladarabokat. Ezek a vándorkövek jelzik, micsoda ereje van a természetnek – amely amúgy szórakoztató tud lenni, ha annak fogjuk fel. A Jégkorszak-film hősei kitalált figurák, remek hang- és szinkronalakításokkal.
–BEN
ÍGY IS LEHET – ÁPRILIS 5.
Várkapunyitó
Szigliget, vár
Bár kicsit romos és lakatlan, de ha odamennek, megtelik élettel. Lesz itt minden, mi jó falat – és a kilátás is szép.
II. Húsvéti Bárányfesztivál
Budapest, Városliget-Vajdahunyad-vár
Tenyésztők, négylábúak és nagyközönség. Vagyis: itt aztán minden, ami birka. A bárány húsa ehető, vihető.
Ibolya Nap
Gödöllő, Királyi kastély, Szabadság tér 5.
Itt aztán köthetik az ibolyát. Ez a virág volt Erzsébet királyné kedvence. Délben még Micimackóék is fellépnek a Lovardában – de ez már mesejáték.
Húsvét a Tropicariumban
Budapest, Nagytétényi út 37–43.
Persze, jó kérdés, hogyan kerül a nyúl a cápás medencébe, de a Búvár Nyuszi 11 órakor tényleg alámerül.
Húsvéti forgatag
Szentendre, Skanzen, Sztaravodai út
Aki nem tudja, milyen a ruszinok kalácsa, de megkóstolná, az megteheti. Ott lesznek még a vendek, a svábok és a horvátok is – mert idén ez nemzetiségi ünnep is. Kezdődhet a mulatság
Halász Judit-koncert, Vígszínház, Budapest,
Szent István krt. 14.
Zenei élmény locsolkodás előtt vagy után. Lesz egy koncert 11 órakor, és még egy 14.30-kor.
TERÍTÉKEN - Diétás piskóta
Vidéki kisvárosban nevelkedve nem volt kérdés, hogy kislány korától fogva tüsténkedik a konyhában Szécsi Noémi.
A Kommunista Monte Cristo című regény szerzője nagymamáitól leste el a sütésfőzés titkát, az első általa készített étkek pedig a Dél-Alföldön népszerű levesek közül kerültek ki, emlékei szerint gulyásvagy tökleves lehetett a debüt. Abban viszont biztos: megdicsérték a főztjét. A konyhában kreatív, a család asztalára meleg vacsoraként minden este saját ízlésükhöz igazított étek kerül, a recept csak kiindulási pont. Bár odavan az olasz és a francia konyháért, mostanság a Skóciában(!) eltanult indiai ételek a meghatározóak. Nemcsak térben, időben is széles palettáról válogat, jelenleg Fehér Béla íróval dolgozik egy még idén kiadásra kerülő gasztrotörténeti köteten, mely a magyar politika és az ételkészítés 20. századi összefüggéseit tárja föl. Ajánlata is e kutatásaiból származik.
Mivel a háborús főzésnek a hús, tejtermék, fehér (búza)liszt vagy cukor hiányát kellett áthidalnia, ezek a receptek sok esetben beilleszthetőek a mai vegetáriánus, laktózmentes, gluténmentes vagy szénhidrátcsökkentő diétákba.
Hús pótlására vagy szaporítására vagdaltakhoz az akkori szakácskönyv a fűszeres vízbe áztatott, majd kicsavart zabpelyhet ajánlja, és ez mai szemmel is jó ötlet, hiszen a zab magasabb tápanyagtartalmú, viszont alacsonyabb kalóriatartalmú adalék, mint a fehér kenyér vagy zsemle, amit rendszerint tesznek a fasírtfélékbe.
Ennek a háborús burgonyapiskótának a receptje pedig azok számára bizonyulhat hasznosnak, akik gluténmentes diétát kénytelenek folytatni, hiszen nem búzaliszttel készül: 28 dkg cukrot hat tojássárgájával habosra keverünk, egy citrom levét és héját, majd tízpercnyi keverés után a 6 tojás kemény habját és kb. 40 dkg burgonyalisztet adunk hozzá, hogy könnyen keverhető, laza tészta legyen. Ezt középnagyságú tepsiben 4 cm vastagon elterítjük és megsütjük. A tálaláshoz a szakácskönyv azt javasolja, hogy minden szelet tetejére tegyünk egy szem befőttet, és szórjuk meg porcukorral, de tapasztalatom szerint gyümölcsízzel is finom.
LEJEGYEZTE: RÁCZ I. PÉTER
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
