Versben utazik

Pedig „mégis költőien lakozik az ember ezen a földön”, higgyük csak el Hölderlinnek – a MAPoetry (térképvers) néven elindított költészeti projekt művészeti vezetője, Magolcsay Nagy Gábor pedig mindennek bizonyítására egy interaktív, akár a tájékozódás megkönnyítését is magába foglaló, közösségi játékra invitál mindenkit.

Út(vonal)kereső

Bizonyára nem egyedi eset, hogy a munkahelyre menet, utazáskor, nyaraláskor feltűnik előttünk egy-egy utcatábla, helységnév vagy egy közlekedési eszköz megállójának érdekesen hangzó neve. Kivé- telesen furcsa érzés ízelgetni a szót: Taliándörögd, Bugyi, Karakószörcsök, Pogányszentpéter, Vindornyalak – hogy csak a szűkebb pátriánkban maradjunk. Csukás István sem csukott szemmel járta az utcákat, mikor mesehős kutyáját Téglagyári Meg- állónak nevezte el (mivel ott találták kölyökként). A főváros XII. kerületének lakói pedig egyenesen a képzelet birodalmában érezhetik magukat a Mese, a Monda és a Varázs utcák határolta térben. De a XXI. kerületben sem panaszkodhatnak a csillagtelepiek, ők duplán is űrlényeknek számítanak, ha éppen a Tejút, a Rakéta, az Orion, a Mars, a Jupiter, a Merkúr, a Vénusz vagy a Kozmosz és az Űrhajós utcák szabdalta városrészben közlekednek, élnek.

A nevek – hogyne! – már önmagukban is, de egymás mellé kapcsolva még inkább jelentéssel telítődnek, ha pedig versformában kötjük össze őket, külön élvezeti forrást biztosítanak, már csak azzal is, hogy végigjárhatók, a térképen végigkövethetők – versekben utazni, az aztán valami!

Közösségi játék

A kétkötetes költőnek, vizuális művésznek és zeneszerzőnek egészen rögeszméjévé vált, hogy micsoda költészeti lehetőségek rejlenek ezekben a jártunkban-keltünkben elénk kerülő szavakban, a velük való asszociációs játékokban. Annak ellenére, hogy a saját költészetét élesen elkülönbözteti a MAPoetry-féle játéktól. Míg ő olyan költeményeket ír, melyek nem az én tapasztalatát állítják középpontba, hanem ezeket csak felhasználják (afféle motorként) a széles körű értelmezési lehetőségekhez, az abszolútumhoz közelítés érdekében, addig a geográfiai vagy topográfiai versek, ahogy jó versekhez illik, inkább az élet és a hétköznapok élményeit, a funkciókat tükrözik. „Hajlamos vagyok az antiszociális viselkedésre, ezért egyre több lehetőséget megragadok, ami a közösség megközelítése felé irányít, hogy annak a részévé váljak – vallja Magolcsay Nagy Gábor. – Nagyon klassz az a tudat, az a perspektíva, ami a térképversek megalkotása és megosztása révén az olvasókban kialakulhat: hogy ők tulajdonképpen, így-vagy úgy, a szokásos napi rutinjuk ellenére is akár, mert ritkábban fordulnak az irodalom felé, de megélhetik a művészetet, a költészetet.”

Atlasz vállán

És nincsenek kevesen, a MAPoetry közösségi oldalán nemcsak Győrből, Sopronból, Miskolcról, de Svédországból is érkeznek a térképversek, a határ a… Nem, nincs határ.

„A »kartográf« verseim mind ez idáig főleg a fővárosra koncentrálódtak, és elsősorban busz- és villamosmegállók neveit foglalják magukba – akár le is utazhatók tömegközlekedéssel –, de legutóbb már kimozdultam Budapestről. Épp egy napelemes motorkocsik forgalomba helyezéséről szóló cikk került a kezembe: a Börzsönyben májustól energiatakarékosan lehet majd utazgatni. Ennek hatására vettem elő a turistatérképet és alkottam egy frivolnak is nevezhető Börzsöny-verset a tájnevekből – szigorúan csak belőlük, rajtuk kívül csak a névelők, a kötőszavak és a toldalékolás megengedett” – mutat rá a játékszabályokra Gábor. És hát álljon itt a vers, ami talán extra motivációt ad majd egy kiránduláshoz:

„Száraz fagyosasszonynak 

a rustok nyerge,

Jancsi hegyes körtefája

tilalmas.”

És tényleg, ott van minden a térképen, amit nem gépen szállva föléje szemlélhetünk meg: egy egész írói-költői szókészlet, mondja lelkesen Magolcsay Nagy Gábor. „A lényeg, hogy mindenki számára hozzáférhető, nincs az az érzet, hogy egy verseskötet agyonnyom, kirekeszt, nehéz értelmezni.”

S bár műfajteremtésről nincs szó, a térképverseknek külön irodalma van, mégis, a 3D-s kapcsolódás, a konkrét valósággal való szoros „együttműködés” egyedivé teszi a költő alkotásait. Aki, ha alkalma lesz rá, külön művészeti fesztivált is szentelne ennek az interaktív költészeti formának, melyben rengeteg lehetőség rejlik még. S itt most nem csak a különféle térképfajták átböngészésére kell gondolni, bár mondjuk egy 18. századi és egy kortárs atlasz közti átjárhatóság verses feltérképezése már egész eposzinak tűnhet!... Magolcsay Nagy azonban jóval korszerűbb ennél, és a Google Mapsnek nyújtana segédkezet. A műholdas GPS korában is számos fehér folt akad még ugyanis az internetes szolgáltatás térképén. Melyek kitöltésében (befoltozásában) talán éppen a költészet, a MAPoetry növekvő közössége által írt, újrafelfedezett nevek segíthetnek. A fentebb előirányzott közösségi funkció – a tájékozódás elősegítése – így maximálisan érvényesülhetne.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!