Várhatóan több tízezer ember előtt koncertezik a Csík zenekar ma este, a Sziget mínusz egyedik napján. A háromórás műsorban együtt zenélnek Kovács Katival, Bródy Jánossal, Presser Gáborral, Hobóval, Ferenczi Györggyel, Lovasi Andrással, Kiss Tibivel és Szörényi Leventével. Az autentikus népzenei alapokra ma már rocklegendák dalait dolgozzák át. A Sziget-koncert főpróbája után találkoztunk a zenekar három tagjával: Barcza Zsolttal (cimbalom), Makó Péterrel (fúvós) és Szabó Attilával (hegedű). Az interjúról az alapító igazoltan hiányzott: Csík János múlt heti esküvője után „mézesnapjait” töltötte.

 
Szabó Attila, Makó Péter és Barcza Zsolt, a Csík zenekar tagjai

– Máshogy készülnek egy ilyen nagyszabású koncertre?

Barcza Zsolt: Én kis közönség előtt jobban izgulok. Amikor a légyzümmögést is hallani, az okoz lámpalázat.

Szabó Attila: A heti egy próbát kettőre emeltük, közvetlen volt a hangulat, jókat beszélgettünk a vendégekkel. Drukk persze mindig van. Nem válhat rutinná a zenélés.

– Daloskönyv a holnapi koncert címe. Miért?

B. Zs.: Egyfajta „bestof” koncert lesz, de készülünk meglepetésekkel és sok új feldolgozással is, amelyeket a vendégeinkkel, a magyar rockzene ikonjaival adunk elő. Marton László Távolodó az ötletgazda, Lévai Balázs pedig a rendező.

– Milyen összetételű közönségre számítanak?

Makó Péter: Régebben a középkorúak voltak a legtöbben, ma már nagyon sok a fiatal, kívülről tudják a számainkat, pláne mióta Lovasi- és Quimby-dalokat is játszunk, de a hatvanpluszos korosztály is eljön egy-egy koncertre. A népdal a reneszánszát éli.

– Mi alapján döntik el, hogy mely számokat dolgozzák át?

B. Zs.: Attila hozza az ötleteket, de közösen döntünk. A hangszerelést az adott muzsikus végzi. Eddig még mindig sikerült veszekedés nélkül megegyeznünk, hét embernél ez nem kis teljesítmény.

– Mit jelent önöknek a népzene?

M. P.: Nekem mindent. Ha két hétig nem játszom, már nagyon hiányzik.

Sz. A.: Kodály és Bartók országában 20 éves koromban találkoztam először a népzenével. Akkor egy táncházban hallottam egy palotai szökőst, és azt éreztem ott akkor, hogy az egész lélegzett, élő volt. Addig nem ismertem ezt a felszabadultságot. Azóta tudom, hogy a népzenéből megyek majd nyugdíjba.

– Mi a titka a Csík zenekarnak?

M. P.: A magyar népzene komorabb, súlyosabb témákról szól, a pesszimizmust kell vidámsággal ellensúlyozni. Vigyorogni kell, mint a vadalma.

Sz. A.: Az akusztikus hangzás és az, hogy nem csak autentikus népzenét játszunk. Egy mixműfajt hoztunk létre, a tradicionális rocketnót.

 

Címkék: Interjú, Sziget 2012, zene

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!