Rejtőzködő íróból viszonylag kevés akad, a hazai palettán Kondor Vilmos vagy Centauri említhető, az amerikai irodalomban az újságírókat puskájával elkergető Salingerre hivatkoztak korábban – na és az inkognitóját mindmáig őrző Thomas Pynchonra, akit a népszerű South Park-sorozatban is csak papírzacskóval a fején jeleníthettek meg, mivel a ma 79 éves író arcvonásairól mindösszesen egy iskolai évkönyv fotója árulkodik 16 éves korából.
A szerző művei azonban a hazai irodalombarátok előtt is sokáig rejtve maradtak – a nyelvi komplexitás és utalásbeli sajátosságok miatt hosszú ideig fordíthatatlannak ítélték műveit. Második regénye, az 1966-os A 49-es tétel kiáltása című is csak 1990-ben jelent meg először magyarul. Az Európa Kiadó Modern zsebkönyvtársorozatának példányai – kultikus szerzőhöz illően – aztán el-eltünedeztek a könyvtárak polcairól. (Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az enyémen található belőle egy könyvtári pecsétes…) Míg végre 2007-ben újra megjelent, immár megnyitva a sort a további regények előtt is: a Súlyszivárvány 2009-ben, a Beépített hiba 2013-ban vált olvashatóvá magyarul. Tavaly pedig a mind ez idáig utolsó regény, a 2013- as Kísérleti fázis.
Le a kalappal a fordító, Gy. Horváth László előtt, hogy sikerült ennyire bravúros, érzékletes és élvezetes módon átültetnie magyarra ezt a hard boiled krimi műfajába kódolt izgalmas, popkulturális utalások tömkelegével terhelt, az internet sötét bugyraiba (mélyweb) is elkalauzoló regényt.
A barackvirágzástól barackvirágzásig tartó, 2001 tavaszán induló eseménysor egy határozott női főszereplővel, Maxine Tarnow-Loefflerrel tarol. A bevont engedélyű csalásvizsgáló a dotcom-válság idején kezd nyomozásba – a bekövetkező szeptember 11-i események tükrében – idegesítő, az összeesküvés-elméleteket egyre szaporító amerikai és közel-keleti pénzmozgások ügyében.
A gyermekeiért aggódó anyuka még a vetkőzős rúdtánctól sem riad vissza az eset felgöngyölítésére tett kísérlete során, miközben nemcsak a ma már történelmi emlékezet őrizte New York-i városrészek és szubkultúrák közt bolyong – magyar olvasó számára alig érthető utalások özöne közepette –, de lemerészkedik a virtuális alvilágba is, ahol egy másik város visszfénye relativizálja mind a valóságot, mind az elbeszélői világot. A WTC elleni támadás így szinte a mindennapok részévé válik, szándékoltan kap kevesebb súlyt az elbeszélésben.
Briliáns mondatok, letaglózó tudás, észveszejtő összetettség.
Thomas Pynchon: Kísérleti fázis
Fordította: Gy. Horváth László Magvető, 2015. 480 o.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!