Népszerűsége miatt meghosszabbították a Magyar hangszertörténet címet viselő kiállítás nyitva tartását a Művészetek Palotájában, így november 1-jéig láthatóak a különleges, több száz éves hangszerek és mai társaik. A tárlaton a Hangszerkészítők Szövetsége Liszt Ferencnek is emléket állít.
Több mint ötven hangszerkészítő 150 mesterhangszere tekinthető meg: vonósok, historikus és népi instrumentumok, fúvósok, zongorák, orgonák, hárfák és a lantcsembaló. A kiállítás célja a hangszerkészítők bemutatása is. Romanek Tihamér hangszerkészítő mester rekonstruálta az 1700-as évekből származó lantcsembalót, amely a lant hangján szóló billentyűs hangszer – s bár vékony konstrukció, de nagy teherbírású, amely összesen hatvan kilót nyom. A hangszerek egy része a kiállítás alatt cserélődik. A 21. század technológiáját is alkalmazva két kivetítőn háttéranyagok tekinthetőek meg. A legtöbb kiállítási tárgy magántulajdon, nagy részük a készítőké, sok közöttük az igazi ereklye. Ilyen például az a 150 éves tenorszaxofon, amely akkora érték, hogy nincs is állandóan a helyszínen, csak akkor állítják ki, ha biztonsága megoldott.
A legidősebb hangszer egy Liszt korából származó, 150 éves zongora, a legfiatalabb pedig egy citera, illetve egy kecskeduda. Több magyar hangszerész világhírű és iskolateremtő alkotó lett, például Beregszászy, Nemessányi, Schunda és Stowasser, akik nevéhez ezernyi szabadalom, hangszer és találmány fűződik. A szervezők abban bíznak, hogy az egykoron világhírű hangszerészeink újra visszakerülnek a zenei köztudatba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
