„Tovább görögnek a görögök, miután Szamarasz továbblőtte, mi több, belőtte őket a 16 közé!” – lelkesedett az egyik kolléga a minap, miután 90 perc alatt tizenötször ütötte fel a Közhely Szótárat a „görög istenek” és a „görög tragédia” szócikknél. „Valahogy van egy olyan érzésem, hogy lesz gól ezen a mérkőzésen, azt már nem merném megtippelni, hogy melyik csapat fogja szerezni” – morfondírozik egy másik. Vagy: „Inkább Ecuador dominál, de Honduras sem játszik alárendelt szerepet.” Esetleg: „Egy futballmeccsen bármi megtörténhet!” És a kedvencem: „Ha ez bemegy, gól.”
Évekkel ezelőtt egy ország szisszent fel kéjesen, amikor Vitár Róbert egy röplabdameccsen lelkes hangon így tudósított: „És most Buzekné, hátulról, ahogy a férje szokta!” Gyulay István pedig ámulva jelentette ki a német korcsolyasport büszkeségéről: „A kis Pötzsch hogy megnőtt tavaly óta!” Aztán ott volt Knézy „Jó estét, jó szurkolást!” Jenő, aki előbb-utóbb minden éles meccsen elmondta, hogy „micsoda dráma!”. Persze divat volt szidni őket, de azt mindenki elismerte, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak. És főleg: mindenki tudta, kicsodák. A mostani kommentátorokkal nem az a baj, hogy marhaságokat beszélnek, hanem, hogy semmilyenek. Néha csak szimplán, máskor meg bosszantóan. És szinte biztos, hogy évek múlva nem emlékeznénk arra, mit mondtak, ha az internet nem őrizné meg a gyöngyszemeiket. Valaki azt mondta: ez minden idők leggyengébb kommentátor csapata. Én inkább azt mondanám: a jogtulajdonos MTVA megtehette volna, hogy kiválogatja a szakma krémjét, és őket viszi Brazíliába. Nem tette.
Vitray, Szepesi és Novotny idejében még nem voltak úgynevezett szakértők; amit a meccsről tudni volt érdemes, azt tőlük tudtuk. A televízióban néhány éve terjedtek el, de most az az érzése az embernek, csak azért ülnek ott a stúdióban, mert a világban máshol is így csinálják. Persze ami a világban máshol Lineker, Thierry Henry, Seedorf, Rio Ferdinand és Patrick Vieira, az nálunk Kovács Zoli, Halmai Gabi, Bánfi Jani, Szanyó Karcsi. Istenem, legalább kérték volna kölcsön a Sport Tvtől Nyilasit vagy hívtak volna be olyat, aki látott már közelről valódi focistákat! Az elemzések egyébként igen tanulságosak. Mert az nyilvánvaló, hogy egy 4-4-2-t magunk elképzelni sem tudnánk, hát még egy rosszul helyezkedő védőt.
De hála a digitális fejlődésnek, ma már mindez nem okoz gondot.
A koreográfia a következő (köszönet a megfigyelésért Somogyi Zoltánnak): „Menj akkor, állj oda. (Nyivákoló zene öt másodpercig.) „Akkor a pályán jobb oldalon elmentek a zöldek, futottak gyorsan, a közönség izgult. Közben a pirosak, itt megállítottuk meg bekarikáztuk, egy sorban vártak. Beadás jobbról, a zöld fel tudott ugrani, a piros nem, most újra kimerevítettük a képet, aztán befejelte. A közönség örült.” „Köszönjük, ülj vissza a helyedre.” (Nyivákoló zene)
Nem lennénk igazságosak, ha nem ismernénk el: nem csak nálunk aggasztó a helyzet, Angliában(!) is lázonganak a közvetítések ellen. A BBC-nél például válságtanácskozást hívtak össze, hogy kirúgják-e Phil Neville-t, aki a britek szerint olyan monoton hangon beszél, hogy a nézők elalszanak. A Twitteren és a BBC Facebook-oldalán pedig azt is kifogásolták, hogy a két legnagyobb csatorna, a BBC és az ITV olyan szakértőket alkalmaz, akik alig beszélnek angolul. A brazil Juninhóról és az olasz Fabio Cannavaróról van szó.
Úgyhogy egy szavunk se legyen. A mieink legalább beszélnek magyarul. Hellyel-közzel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
