Születésnapot ünnepelt nemrég Igaly Diana olimpiai bajnok, sokszoros világ- és Európa-bajnok skeet lövő, aki 2004-ben 24 év után nyert magyar olimpiai aranyérmet lövészetben. Ennek apropóján kérdeztük.

 
Igaly Diána - Fotó: Illyés Tibor, MTI

– Gratulálunk a kerek évfordulóhoz, bár a hölgyek koráról 30 év felett nem nagyon illik beszélni.

– Engem nem zavar a korom, 50 éves lettem, de a sportágamban vannak nálam idősebb ellenfelek is, akik még aktívan versenyeznek az élvonalban.

– Végleg letette a puskát?

– Ez csak a skeet lövészetre igaz, a nem olimpiai számokban, a korongvadász viadalokon ma is rajthoz állok.

– Melyek voltak pályafutása legszebb pillanatai?

– Máig emlékezetes számomra az 1989-ben Montecatiniban rendezett világbajnokság, ahol csapatban bronzérmet szereztünk és édesanyám is tagja volt az együttesnek. Nagyon boldog voltam a sydneyi olimpián, és nem maradt bennem hiányérzet, amikor egyéniben sikerült megszerezni a harmadik helyet. Talán ez adott olyan lökést, amely még intenzívebb, még keményebb edzésekre ösztönzött, és ennek gyümölcse lett az athéni olimpián elért győzelem.

– Mikor érezte úgy, hogy megvan az aranyérem?

– Az utolsó négy lövés előtt már tudtam, hogy győzök. Utóbb többen felrótták nekem, hogy ekkor még nem örültem látványosan, de úgy éreztem, ezzel megzavarnám a többieket a második- harmadik helyért folyó küzdelemben, így csak legbelül ujjongtam.

– Mennyire népszerű Magyarországon a koronglövészet?

– Sokkal népszerűbb lehetne, ha jobbak lennének a felkészülési lehetőségek, több lenne a pálya. A koronglövészeknél egyébként a férfiak száma jóval meghaladja a hölgyekét, de a nők is szívesen kezükbe veszik a puskát.

– Hogy látja a magyar lövészsport helyzetét?

– Igyekszünk megküzdeni a nehézségekkel, de szerencsére akadnak elszánt klubok, amelyek erejükön felül igyekeznek az utánpótlás-neveléssel foglalkozni. Én azzal igyekszem motiválni a tanítványaimat, hogy keményen kell dolgozni és akkor megbecsült sportolói lesznek az országnak, de a sportág fejlődéséhez jóval több tréninglehetőségre lenne szükség.

– Arra gondol, hogy például a 45 éve működő budaörsi pálya körül sok volt a konfliktus?

– Arra is. Amikor édesapámék az akkori klubtagokkal együtt a nemzetközi követelményeknek megfelelő pályát megépítették, a ’70–’80-as években több nemzetközi versenynek adott otthont ez a lőtér. Az utánpótlás-nevelés során világ- és Európa-bajnokok nevelődtek itt. Most hetente kétszer két órát lehet edzeni, délután ötkor bezárjuk a kaput, a gyerekek pedig általában fél öt körül érnek oda az iskolából és fél óra alatt nem lehet csodákat művelni. Ha csak egy órával több lehetőséget kapnánk, már az is óriási segítség lenne.

– Amikor belevágott az edzőségbe, sokan úgy gondolták, hogy egy sikeres új generáció nő fel a keze alatt.

– Én is ebben reménykedtem, és ezt a remény soha nem adom fel. Nagy örömömre a tanítványaim még a nehéz körülmények ellenére is igyekeznek helytállni és ezt a gyönyörű sportot tökéletesen elsajátítani.

Igaly Diana az athéni olimpia előtt a vb-n világcsúcsot ért el, a 75 korongból 73-t lőtt le. Az olimpián „csak” 72-t sikerült eltalálnia.


Igaly Diana a családi hagyományokat folytatta, hiszen édesapja, Igaly József és édesanyja is kiemelkedő tudású versenyzői voltak ennek a szakágnak. Szülei már 3 éves korától magukkal vitték a lőtérre. Hamar megszokta a lőporszagot, és úgy 6 éves lehetett, amikor „kipróbálta magát”, édesapja hátulról fogta a puskát, édesanyja pedig mögötte állt, hogy el ne essen. Úgy érzi, ez volt az a pillanat, amely meghatározta sportolói pályafutását. Első igazi sikerének az 1983-as junior Eb-t tartja, ahol aranyérmet nyert. Első olimpiája Barcelona volt, akkor meghívott női versenyzőként a férfiak között szerepelt, mert a nőknek még nem rendeztek külön versenyt. Erre először 2000-ben Sydneyben került sor, és Diana a koronglövészetben egyéni bronzérmet szerzett az ötkarikás játékokon. Az olimpiai aranyérem négy évvel később, Athénben került a nyakába. A pekingi olimpián nem jutott a döntőbe, a londoni olimpiára pedig, bár kevésen múlt, de nem sikerült kvalifikálnia magát. Közben a szülei által is felépített budaörsi lőtéren belekóstolt az edzői munkába. A Sportlövők Szövetsége korábbi koronglövészeti szakvezetője, jelenleg a szövetség alelnöke.

Címkék: sportlövészet

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!