'Szabad a Viszkisből celebet csinálni?' – 'Ez a vita már elkésett'

– Gézáról az utolsó pillanatig azt gondolnánk, ő a legtökéletesebb társ, mégis meglepetést okoz. Milyen valójában a viszonya a Viszkissel?

– Nagyon pici morzsákban van elcsepegtetve, hogy nem biztos, hogy ő a legjobb választás. Ez a srác dekoncentrált, öntörvényű, egy pillanat alatt vált kisgyerekbe vagy forrófejű baromba. Ettől még a bajtársiasságuk mély és igazi, csakhogy ő egy érzelmileg labilisabb, neurotikus pali, ami a banki biztonsági őrt játszó Oszter Sándorral közös, amúgy improvizált jelenetünkben ki is jön.

– Szabad a Viszkisből celebet csinálni?

– Ez a vita már elkésett, a kilencvenes években ez automatikusan megtörtént, annyira lázba hozta az országot és az egész médiát. A művészetnek nem célja véleményezni semmit, amiről viszont beszélni kötelessége. Lehet ez ellen érvelni, lehet moralizálni, egy dolgot nem lehet: úgy csinálni, mintha nem lenne.

– Vannak emlékképei ebből az időből?

– Vannak, persze, kisiskolás voltam, dumáltunk is róla. Egyben volt félelmetes és izgalmas számomra ez az anonim figura, de arra felkapom a fejem ma is, ha valaki nagyon bátrat húz a rendszer ellen. A Viszkis úgy sűrítette maga körül a levegőt tíz éven át, hogy nem lehetett nem odanézni.

– Miben volt a legnagyobb vonzereje?

– Az egész élete annyira népmesei, de sok film és irodalmi mű is foglalkozik ezzel, hogy vagy megtartom a tisztességemet, és járom azt az utat, amit a szüleimtől tanultam, amit magamnak kijelöltem, hogy minden reggel tükörbe tudjak nézni, vagy felrúgok mindent és holnap talán már magamra sem ismerek. Ott, ahol négymillió ember él a létminimum alatt, szerintem ez a fejekben napi szinten átfut. És a hógolyóból elindul egy lavina, mint amilyen Attila lett, és az egész országot betakarta.
A kilencvenes évek kisemberének ikonja lett, hős, aztán antihős, és most megpróbáljuk utólag megállapítani, mi is volt. Mindenki felveti ezt a kérdést saját magának vagy a társaságán belül, és teljesen rendben van, ha zavarba jövünk tőle, hogy törvénytisztelő emberként mit is gondoljunk róla. Ha én eljutok odáig, hogy nekem is bankot kellene rabolnom, az már az én sztorim. De A Keresztapa miatt kellene haragudnom magamra, mert élvezem és szeretem?
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!