Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi holokauszt emléknappá, ugyanis 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitzi haláltábort.
A hatmillió zsidó áldozatból sok százezer volt magyar, köztük elismert sportolók és sportvezetők, olimpiai bajnokok. Nekik állított emléket egy kiállítás (Egykor nekik szólt a himnusz címmel a Magyar Zsidó Múzeumban). Faragó Vera történész, a kiállítás kurátora felhívta a figyelmet, hogy az aranyérmesek között igen nagy számban voltak zsidó származású sportolók. Magyarázata szerint e felülreprezentáltság asszimilálódásuk történetének a része, jelzi, hogy a sport kitörési pont is volt számukra. Az 1870- 80-as években a sportklubokban minimum érettségi és keresztlevél kellett a szabadidős sportokhoz is, magyarázza Faragó Vera. Ezen akart változtatni az 1888-ban alakult MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), mindenkinek lehetőséget akart nyújtani a sportoláshoz. Az MTK mindenki előtt megnyitotta kapuit, a klubba leginkább a VI., VII., VIII. kerületi zsidó fiatalok jártak. „A zsidó sportolók pozitív példáját szerettük volna kiemelni a kiállítással, az MTK megalakulásának időpontja és 1956-os melbourne-i olimpia közötti időszakot illetően. A 14 bemutatott sportoló közül néhányan kiemelkedő teljesítményt értek el az élet más területén is. Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok elismert építész is volt: több mint 100 épületet tervezett, köztük a róla elnevezett sportuszodát és a debreceni Bika Szállót is. Számos sportoló (Petschauer Attila és Kabos Endre olimpiai bajnok vívók, Braun „Csibi” József válogatott labdarúgó és Weisz Árpád a milánói Internél különös becsben tartott neves futballedző) munkaszolgálatosként, vagy haláltáborban végezte. Kemény Ferencet, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Bizottság alapítóját 1944-ben gettóba zárták, ahol inkább a halált választotta. De volt három hölgy, akik a holokausztot túlélve is olimpiai bajnokok lettek. Elek Ilona (kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó ’36-ban és ’48-ban is nyert), Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Magyar Úszó Szövetség örökös bajnoka, számos könyv szerzője, valamint Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki ma Izraelben él. Megemlítendő, hogy az MTK-t (akkor Hungáriát) a zsidó törvények nyomán 1940-ben feloszlatták, a klub első alapító elnökét, Brüll Alfrédot pedig 1944-ben a nyilasok megölték. „A »libásozás« és az antiszemita felhangok a kék-fehérek meccsein 1930 környékén kezdődtek” – így emlékezik Szepesi György legendás sportriporter. Szepesi szerint a kiállításból kimaradt Körmöczi Zsuzsa minden idők legsikeresebb magyar teniszezője, aki ugyan 1958-ban nyerte meg a Roland Garrost, de 1940-ben már magyar bajnok volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!