Egervári kapitány litvánok elleni keretében ott van a 22 éves Elek Ákos középpályás, a finn– magyar Eb-selejtező egyik hőse. Őt kérdeztük, hogyan indult futballkarrierje?
– Amióta járni tudok, mindig volt labda körülöttem. Édesapám a megyei bajnokságban focizott, nagyapám pedig az NB III-ban. Bánrévén születtem, innen kerültem a Kazincbarcika NB II-es csapatához. Nyolcéves koromban lettem igazolt játékos.
– Mióta van Fehérvárott?
– Most lesz két és fél éve, hogy a Videotonhoz kerültem.
– Milyen érzés a fehérvári csapat tagjának lenni?
– Nagyszerű, mert kiváló társakkal vagyok együtt, jól megy a szekerünk a bajnokságban.
– Mi a kedvenc posztja?
– Jelenleg a csapatomban és a válogatottban is védekező középpályás vagyok.
– Ahhoz képest, hogy védekező középpályás, a finnek ellen több alkalommal is előre tört, az NB I-ben eddig 7 gólt lő.
– Nem véletlenül, mert mind Mezey György, mind pedig Egervári Sándor azt mondta, ha mód és lehetőség van rá, menjek előre.
– Ki az a játékos, akinek a legtöbbet köszönhet, amióta pályán van?
– Amikor a Videotonhoz kerültem az edzéseken általában Farkas Balázzsal voltam egy párban, aki rengeteget segített, és elleshettem tőle a játék néhány trükkjét.
– Melyik volt élete eddigi legizgalmasabb találkozója?
– A legnagyobb élményem a Wembleyben lejátszott válogatott mérkőzés volt, annak ellenére, hogy kikaptunk az angoloktól. Ekkora közönség előtt még soha életemben nem játszottam. Ott voltam a hollandok elleni, 1-6-os meccsen is, talán ez lenne az, amelyet elfelejtenék.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
