Aranyos Bácsi

Róla nem lehet azt mondani, hogy Fortuna kegyeltje lenne, hiszen pályáját rendre súlyos sérülések hátráltatták. A londoni olimpián részleges szalagszakadás miatt már az első mérkőzést fel kellett adnia, és a tavalyi budapesti világbajnokságon ugyancsak sérülés miatt nem tudott rajthoz állni. Finnország azonban nem hagyta cserben, hiszen 2008-ban a finnországi Tamperében nyerte első Európa-bajnoki aranyát, most pedig Vantaában ismét a dobogó legfelső fokára jutott a Ferencváros birkózója.

– A két Eb-arany közül melyik volt a nehezebb?

– Merőben más volt a helyzet, első alkalommal még nem ismertek annyira, az ellenfelek nem tudták, mire számíthatnak tőlem, és valójában nekem is álomszerű volt a győzelem. A mostani Eb-re már úgy utaztam, hogy éremben reménykedtem, jól összejött minden, és ez inspirált engem.

– A fináléban a kétszeres világbajnok török Selcuk Cebi várta.

– Nehéz meccs volt, de győztem, és amire még nagyon büszke vagyok, ezen az Eb-n egyetlen ellenfél sem tudott ellenem pontot elérni.

– Az új szabályok befolyásolták a találkozók kimenetelét?

– A mostani szabályrendszer azoknak kedvez, akiknek jobb az erőnléte és nekem szerencsére fizikailag is jól sikerült felkészülés.

– Korábban a 74 kg-os súlycsoportban birkózott, most a 80 kg-osoknál indult. Melyik lesz az igazi?

– Az idén bevezetett 80 kg sajnos nem olimpiai kategória, márpedig én szeretnék ott lenni Rióban. A korábbi 74 kg-ot egyébként felemelték 75-re, erre kell majd fogyasztanom a szeptemberi világbajnokságra is.

– Mit szóltak a Ferencvárosnál a sikerhez?

– Nagy volt az öröm, főleg annak ismeretében, hogy korábban a Fradiból hárman-négyen is tagjai voltunk a világversenyekre utazó csapatnak, most sajnos egyedül képviselem a zöld-fehéreket. Edzőm, az olimpiai bajnok Sike András is elégedett volt, hiszen az elvégzett munkának meglett az eredménye.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!