Korcsolya, labda, ütő – ha ezeket a szavakat egymás mellé rakjuk, automatikusan rávágja mindenki, hogy a jéghokiról van szó. De ha azt mondjuk, a csapatban 11 játékos van, akkor viszont a focira asszociálunk. Ha pedig ötvözzük a kettőt, és mellé rakjuk még a gyeplabdát is, előttünk van egy immár másfél évszázadnál is öregebb sport: a bandy.
Az oroszok szeretik a magukénak vallani a feltalálás jogát: állítólag már a 18. században is játszottak arrafelé valami nagyon hasonlót, míg végül két ágra szakadt a sportág, s lett belőle északon a jéghoki, amit kisebb pályán játszanak, önálló szabályokkal, és a modern bandy, ami egy óriási pályán, de a focihoz meglehetősen hasonló szabályokkal folyik. Klubcsapatok közt az első meccset 1875-ben játszották, méghozzá Londonban, a bandy nagy „kiugrási lehetősége” viszont az 1952-es olimpia volt, ahol bemutató sportként szerepelt.
A NOB akkor el is fogadta olimpiai sportágként, ám azóta egyszer sem került be a hivatalos programba. Magyarországon az 1900-as évek legelején élénk bandyélet volt kialakulóban – az első nyilvános mérkőzésen 1908- ban jégre lépett gróf Bethlen István is, méghozzá a Mágnáscsapat játékosaként. A Fradinak például 1910-ben alakult külön szakosztálya, az új sportért a focisták lelkesedtek, mert így télen is tudtak edzeni. A második világháború után azonban a jégkorong átvette az uralmat. Végül 1990-ben megalakult a Magyar Bandy Szövetség, 2007-ben már nálunk rendezték a női világbajnokságot is, tavaly pedig a férfiak kiváló eredményt értek el: 3. helyen végzett a magyar válogatott a jéglabdavilágbajnokság B csoportjában .
És hogy mi különbözteti még meg a bandyt a hokitól a nagyobb pályán kívül? Nos, kétszer 45 perces játékidőben játsszák, a lényeg pedig az, hogy a labdát (s nem korongot!) kell az ütőkkel a kapuba juttatni. Külön érdekessége a játéknak, hogy a kapusnak nincs ütője, vagyis kézzel kell elkapnia a labdát, emellett van les és szöglet is (csak hogy a foci még jobban előtérbe kerüljön).
A labda amúgy 63 mm átmérőjű műanyaggal bevont parafa, a pálya hossza 90-110 méter, szélessége 45 és 65 méter között mozoghat, a kapu pedig 2 méter 10 centi magas, illetve három és fél méter széles lehet. Ez a leggyorsabb a jégen űzött sportok közül, viszont bunyónak a pályán nincs helye: a szabályok szigorúan tiltják a test-test elleni küzdelmet.
Így – ha első nézésre nem is mondanánk meg – már valóban nem olyan nehéz egy kicsit elvonatkoztatni a hokitól.
-----------------------------------
Szerelemgyerekek
Nem a bandy az egyetlen sport, melynek meghatározásához más sportágak szabályai és kellékei közül kell szemezgetni. Az ilyen, hibrid sportok esetében sokszor fel is merül a kérdés: ez mégis, hogyan jött össze?
Ma már egyre kevesebben lepődnek meg, ha vízihokiról van szó, bár a látvány egészen érdekes: a medence aljához tapadó, búvárszemüveges férfiak és nők kis, kifli alakú ütőkkel tologatják az ólommal töltött korongot. Maga a sport azonban nem puszta kedvtelésből jött létre, hanem egészen komoly céllal: eredetileg a tüdőkapacitásának növelése érdekében küldték a búvárnövendékeket a medence mélyére. Mára Európa- és világbajnokságot is rendeznek.
Hasonlóan furcsa ötlet a golf és a frizbi „házasítása”, ami disc golf néven mára több mint 40 országot meghódított. A repülőkorongsportban természetesen nem lyukba kell gurítani, hanem a frizbivel kell eltalálni egy kijelölt célpontot (kosarat), méghozzá minél kevesebb dobással. A golf amúgy is vonzza a társsportokat, a footgolf célja, hogy focilabdát rúgjunk a (természetesen a mérethez igazodó) lyukba. Mindkettőt űzik idehaza is, egyre nagyobb lelkesedéssel.
Valahol félúton a röplabda és a harcművészet között helyezkedik el a sok évszázados múltra visszatekintő Sepak takraw. Az ázsiai sportban két háromfős csapat igyekszik minél szebben és fifikásabban átjuttatni a háló fölött az ellenfél oldalára a labdát, amelyhez szigorúan csak lábbal érhetnek hozzá (eszünkbe juthat itt még a lábtenisz is), s teszik mindezt elképesztő harcművészeti mozdulatok kombinációjával.
De talán az összes közül a legextrémebb a sakkboksz: a küzdőfelek egy ideig püfölik egymást, aztán asztalhoz ülnek, és a táblán próbálják leütni az ellenfelüket. Van nemzetközi szövetség, profi versenyző, és mindent eldöntő tétmeccs. Nyerni ésszel és erővel is lehet: a mérkőzések 11 menetesek, hat menet sakk, ötben öklözni kell. Az ellenfélnek mattot is lehet adni és ki is lehet ütni, ha mindkét sportágban döntetlen a végeredmény, akkor pedig a pontozóbírók döntenek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!