Belenyúltak. - Ha eddig bárkinek kétsége lett volna afelől, hogy miről is szól ma valójában a sport, a héten eloszlatták, s választ kapott rá. Először a kormány visszavette a négy évvel ezelőtt a Magyar Olimpiai Bizottsághoz (MOB) utalt támogatásokat, mondván, jobb helyen lesz a pénz az Emminél. Aztán egyetlen nap alatt keresztülverte a parlamenten a tao-pénzek titkosítását. És bár az első lépés sokak egyetértésével találkozott, a lényeg mind a két esetben ugyanaz: sok pénzt szétosztani, lehetőleg úgy, hogy soha senki ne tudja meg, ki mikor mennyit kapott.
„A magyar sport akkor tud továbbmenni, ha nem a pénz, hanem a szakmaiság a fontos.” Ezt Borkai Zsolt, a MOB elnöke (nem mellesleg Győr főállású polgármestere) mondta azon a sebtében összerántott sajtótájékoztatón, amelyen a kormánydöntést – a saját szempontjai szerint – magyarázta.
Borkai cáfolta, amit szinte minden sajtótermék legalább egyszer elmondott, leírt, hogy a miniszterelnök elégedetlen volna a magyar csapat riói szereplésével, és ezért helyeznek át minden pénzmozgást az Emmi sportállamtitkárságára.
„A magyar sport sikerágazat, MOB volt, van és lesz. A sport irányítása az állam feladata, nem mentünk a mennybe, amikor 2012-ben a sporttörvény módosítása után a teljes magyar sport felügyelete a mi hatáskörünkbe került, ezért most sem szeretnék kudarcról beszélni, amikor az állam visszavette a nem olimpiával összefüggő tennivalókat. Most ez a döntés született, tehermentesítik a MOB-ot, de szó sincs kudarcról” – mondta Borkai, hozzátéve: többször beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, de egyszer sem hangzott el, hogy elégedetlen lenne a MOB munkájával. Pedig nem kétséges, a MOB le- (pontosabban vissza)fokozása annak köszönhető, hogy a magyar olimpiai sportágak – a beléjük fektetett sok milliárd forinttal együtt – sem hozták a tőlük elvárt eredményeket.
A nyolc arany önmagában nem kevés, de ha azt vesszük, hogy ezt mindössze három sportág (úszás, kajak-kenu, vívás) érte el, és ebből Hosszú Katinka egymaga hármat nyert, mindjárt árnyaltabb lesz a kép. Nem beszélve arról, hogy a szakszövetségek olimpiai ígéretei köszönőviszonyban sem voltak a megszerzett pontokkal.
Borkai szerint attól, hogy a jövőben nem osztanak pénzt, az eddiginél is hatékonyabban fognak dolgozni, elsősorban a 2024-es olimpia megvalósításán. (Csak zárójelben: Borkai azt sem érezné kudarcnak, ha nem Budapest rendezhetné az olimpiát, mert a szervezet a maga részéről mindent megtett és meg fog tenni a siker érdekében – mondta a VH kérdésére.)
Első lépésként harmadával csökkentik a MOB apparátusát. Hogy ez hogyan érinti a hatékony munkavégzést, majd kiderül.
Azt tudni, hogy az összes tao-pénz fele a labdarúgást támogatja. És azt is, hogy a labdarúgóklubok közül a Felcsúti Puskás Akadémia kapta minden évben a legnagyobb támogatást. 2011 óta összességében már több mint 200 milliárd forintról beszélünk, amelyből 70 milliárd forintnál jár az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított alapítvány.
2011 előtt a sportszövetségek állami támogatásból, de autonóm módon működtek, és a Sporttanács fogta össze őket. 2012-ben a nem olimpiai sportágak, a szabadidősportok, a diáksport, a parasportok is integrálódtak a MOB-ba, szakmai tagozatok révén, most ezek is megszűnnek. A MOB tervezte meg az olimpiai ciklusok támogatási rendszerét, kezdeményezte a területen szükséges jogszabályok változtatását vagy megalkotását, ellenőrizte a doppingellenes tevékenységet, döntött az olimpikonok fizetését jelentő Gerevich Aladár-ösztöndíjakról és a Nemzet Sportolója címről – ezután ezekről is az Emmiben döntenek.
Szél Bernadett, az LMP parlamenti képviselője két évvel ezelőtt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy az adókedvezmények funkciójukat tekintve is közpénznek minősülnek, vagyis nem az adótitok, hanem az adatnyilvánosság vonatkozik rájuk. A parlament most elfogadta a kormány javaslatát, amely szerint ezentúl minden sportcélú támogatásra az adótitok vonatkozik, vagyis a nyilvánosság nem ismerheti meg, hogy az adófizetők pénzéből kik kapnak adókedvezményt. Rejtve marad az is, hogy mely vállalkozások és mennyivel támogatják a látványsportágakat a társasági adójukból. Egyetlen dolgot fogunk tudni, nevezetesen, hogy összesen hány cég mekkora összeget áldozott a látványsportágakra (labdarúgás, kézilabda, jégkorong, kosárlabda, vízilabda).
Az igazság az, hogy részleteket eddig se tudtunk.
A tao-pénzek forrását és támogatottjainak kilétét firtató újságírói kérdések rendre elakadtak a kluboknál és a nagyvállalatoknál (üzleti titok), valamint a NAV-nál, amelynek nem volt feladata a legálisan kifizetett pénzek vizsgálata.
Akkor vajon mi késztette most a kormányt, hogy sebtében összetákoljon és elfogadtasson egy ilyen jogszabályt? Az Index szerint elképzelhető, hogy valaki egy óriási és részletes közadatkérési pert indított a tao-ügyekben, és a kormány tart az ítélettől, úgyhogy gyorsan igyekszik fedezni magát (lásd fentebb). Egy másik lehetséges ok, hogy hamarosan kisebb, vidéki csapatok is százmilliós stadionokat fognak építeni taopénzekből, és így akar a kormány elébe menni a nyomozásoknak. Egy harmadik eshetőség – írja a lap –, hogy miután a 2024-es olimpia támogatását is beemelték a taóba, most ezzel titkosítják, mely cégek adományoznak erre a célra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!