A magyar sport bölcsőjének tartott Millenáris egykor a bringasport igazi fellegvára volt. A mára elavult, elnéptelenedett, betonteknős pályán ismerkedett meg a pályakerékpározással a 27 éves Szalontay Sándor is, aki a napokban a moszkvai Grand Prix-n fantasztikus új magyar rekordot pedálozott a 200 méteres repülőrajtos számban. Az újdonsült csúcstartó nyilatkozott lapunknak.
– Jó tíz évvel ezelőtt még csak egy bringás srác volt. Az első pályakerékpárt a ’80-as, ’90-es évek sokszoros magyar bajnokától, Pais Pétertől vette, és ő vitte ki a Millenárisra is.
– Nekem mindig nagyon tetszett a kerékpár mint szerkezet, ezért abbahagytam a kosárlabdát, és úgy gondoltam, megpróbálom megmutatni, hogy a bringával mit tudok. A technikai alapokat a Millenárison szereztem, de a pályakerékpározás „finomabb” dolgait már külföldön tanultam meg
– Elég mostoha sportágat választott, hiszen Magyarországon a pályakerékpár sokat vesztett a népszerűségéből. Külföldön sok nézője van a versenyeknek?
– Az Európa-bajnokságon, a világbajnokságon és különösen a világkupákon vannak nagyon sokan. Nagyon jó érzés, ha nem egy üres stadionban kell megmutatni, hogy mit tud az ember, de ezt csak külföldön lehet átélni.
– A magyarok közül a 200 méteres sprintben először önnek sikerült áttörni a 10 másodperces álomhatárt.
– 2016-ban a londoni világbajnokságon 9,997 másodperces országos csúcsot értem el, ezt javítottam most 9,672 másodpercre.
– A sprintnél a bringások repülőrajttal 200 méteren átlagban 70 kilométeres tempó felett tekernek. A moszkvai Grand Prixversenyen elért 9,672 másodperces eredménye 74,442 km-es átlagsebességnek felel meg. Mi volt a legnagyobb sebessége?
– Úgy 80 kilométer/óra körül lehetett.
– Mennyi a világcsúcs?
– A világcsúcsot hagyjuk, mert az egy olyan mexikói pályán született, amelyet kifejezetten erre a célra építettek, és ahol én is 9,50 másodperc körül mennék. A leggyorsabb pályák egyébként Dél-Amerikában vannak, ahol 9,34 másodperces eredményt is el lehet érni.
– A teljesítménynél ennyire számít a pályák minősége?
– Nagyon. A moszkvai is egy gyors pálya volt, pedig ez régi, de az oroszok szerint ennek a parkettája olyan vörösfenyőből készült, ami soha nem megy tönkre.
– Múlt év őszén még úgy tűnt, a megfelelő lehetőségek hiánya miatt befejezi a pályafutását, és eladásra kínálta a kerékpárját. Miért döntött mégis a folytatás mellett?
– Jött egy kiváló szponzor, és felgyűlt már bennem annyi tapasztalat, hogy tudjam, hogyan kell készülni a versenyekre, két-három hónapja pedig megállapodtam egy neves cseh edzővel, Pavel Burannal, így most vannak lehetőségek, és van motiváció.
– Mi a távlati célja?
– A riói olimpiai kvótáról sajnos lemaradtam, de Tokióban nagyon szeretnék ott lenni. Az Európa-bajnokság, a vb és világkupaversenyek számítanak be az olimpiai kvalifikációba, ezeken kell jó eredményt elérnem ahhoz, hogy részt vehessek a 2020-as ötkarikás játékokon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!