Semmi sem csak fekete vagy fehér. Ez a mostanság elég sötétnek mutatkozó FIFA-ra is igaz. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség körüli botrányról, Sepp Blatter elnök távozásáról és örökségéről Dénes Ferenccel beszélgettünk.
– A FIFA-t ma a többség egy velejéig romlott, korrupt szervezetként írja le, miközben a pénzügyi jelentéseiből a világ egyik legjobban működő gazdasági vállalkozásának képe rajzolódik ki. Ha ez nem lenne elég, ott volt egy látszólag közutálatnak örvendő elnök, akit majdnem kétharmados többséggel választottak újra. Hogyan lehet ezeket a látszólagos ellentmondásokat feloldani?
– Ha „európai szemmel” nézzük az eseményeket, tényleg érthetetlen ez, vagyis a többség rövidre zárva azzal magyaráz mindent, hogy Blatter megvette „kilóra” a szavazókat. Ez azonban nem ilyen egyszerű, tudni kell más nézőpontból is figyelni a történteket. Ha egy állítólag velejéig romlott, több oldalról nyomás alá helyezett szövetség 206 tagjából 133 a regnáló elnökre szavaz, akkor annak az embernek azért tudnia kell valamit.
– Mit tud a 17 éve FIFA-elnök Blatter?
– A futball évszázadig alapvetően Európa-központú volt, egy erős Dél-Amerikával a háttérben. A világbajnokságokat is javarészt ezen a két kontinensen rendezték, a futballgazdaság bevételei is meghatározóan Európában és kisebb részben Latin-Amerikában termelődtek. A pénzeket itt is osztották el, a többieknek csak morzsák jutottak, és ez sokáig logikusnak is tűnt. A Bajnokok Ligája és az angol Premier League 1992-es indulása óta azonban a labdarúgás hihetetlen mértékben termeli a pénzt. Blatter és csapata azt a stratégiát választotta, hogy a FIFA által kontrollált, döntően még mindig az európai piacon befolyó pénzekből zárkóztassák fel Ázsiát és Afrikát. A két kontinens nemcsak játékosokat adhat az európai piacra, de Ázsia komoly fogyasztói keresletet, másrészt tőkét is biztosíthat. Végső soron ennek a sikeres FIFA-féle globalizációs politikának köszönhető, hogy ma a futball a világ első számú sportszórakoztatása, ráadásul az európai klubok bevételeinek jelentős része származik immár Ázsiából.
– Sokak szerint főként hatalmi szempontok vezérelték Blattert, amikor a felzárkóztatási programokra helyezte a hangsúlyt. Ázsia és Afrika az elnöki szavazók felét kiteszi…
– Ez is fontos momentum volt, ne legyünk naivak! Aki akarja, értékelheti úgy, hogy ezzel megvette a szavazatokat, de ez sem ilyen egyszerű. Az elég valószínűnek tűnik, hogy Blatter elnézte a korrupciót, hogy ő is benne volt-e, az majd kiderül. Ha igen, akkor vele is járjanak el úgy, mint bárki mással, de ne higgyük, hogy ő a labdarúgás tönkretevője. A probléma súlyos, a korrupció elért egy kritikus pontot, amikor már nem lehetett tovább tartani a helyzetet.
– Miért dönthetett úgy Blatter, hogy négy nappal az újraválasztását követően lemondott?
– Sokféle verzió létezik. Az egyik, hogy az FBI kihallgatásai során egyszer csak valaki kimondta a nevét, egy másik pedig már egy világpolitikai játszmáról szól Putyinnal, Cameronnal. Ezek valóságtartalmát nehéz megítélni, de úgy látom, hogy a média, a nyomozás és még a politikusok presszióját is elbírta volna Blatter – ami végzetes volt számára, az a szponzorok nyomása. Korábban is léptek vissza támogatók a sokasodó botrányok miatt, és mivel a FIFA neve az emberek fejében tényleg kezd összekapcsolódni a korrupcióval, várhatóan újabb cégek gondolták volna át, ott akarnak-e maradni a „pálya szélén”. Szóval közgazdászként az elméletem az, hogy röviddel a megválasztása után Blatter kapott három telefonhívást. Elsőként a Coca-Cola, másodikként az Adidas, harmadikként pedig a Visa első embere hívta, ami után egyértelmű volt: itt a vége.
– Az új fejlemények tükrében van mitől tartania a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság leendő szervezőinek?
– Ép ésszel gondolkozva a hangos ellenzők számára ez a hajó már elúszott. Legkorábban decemberben lehet új elnöke a FIFA-nak, utána ismét több hónap összehívni egy esetleges rendkívüli kongresszust. Nem lennék annak a helyében, akinek két évvel a torna előtt azt kell mondania az oroszoknak, hogy mégsem ti rendezitek. Érvként, egyelőre úgy néz ki, csak annyit lehetne mondani, hogy lefizettek embereket, de joggal kérdezhetnének vissza, hogy: „akkor mi van a 2002-es téli olimpiával?”. Salt Lake Cityről világosan bebizonyosodott, hogy csalással nyerte el a rendezés jogát. De ki tudja? A futballban sem minden történik az ép ész szabályai szerint. A Blatter utáni éra fő kérdése inkább az, hogy mi lesz a pénzelosztási politikával. Egy ekkora szervezetet nehéz nagy irányváltásokkal kormányozni, tehát senki se gondolja, hogy mostantól megint minden pénz itt marad Európában, de amikor több milliárd dolláros bevételekről beszélünk, akkor 1-2%-os arányeltolódások is súlyos tízmilliókat jelenthetnek.
Pénz, pénz, pénz…
A FIFA 2014-ben több mint kétmilliárd dollár bevételt kasszírozott. A brazilok rendezte 2014-es vb pénzügyileg jól sikerült. Igaz, a brazilok számára kevésbé, és itt nem csak a németek elleni 7-1-es fiaskóra és kiesésre gondolok. A vb-rendezésre elköltött 11 milliárd dollár, nem csak a 4 évvel korábbi dél-afrikai 4 milliárdhoz képest sok. A futballt amúgy rajongással szerető brazil néplélek azt sem volt képes megbocsátani, hogy miközben a szegénység a társadalmat alapjaiban feszíti szét, addig olyan helyekre épülnek stadionok, ahol az esemény után rentábilisan nem üzemeltethetők. A költségeket megdobó jó néhány korrupciós botrány már csak a hab volt a tortán. Ez nem a FIFA problémája, számukra a rendezés 337 millió dolláros profitot hozott a konyhára. Ahogy a rendezők költségei nőnek, úgy emelkedik a FIFA nyeresége. Hogy az elégedetlenkedők száját befogják, gondoltak egy nagyot: mind a 2018-as, mind a 2022-es vb-n részt vevő játékosok klubjai között kiosztanak 209 millió dollárt. Ha már itt tartunk, az Európai Labdarúgó Szövetség 2016-os Eb-re szóló kompenzációs csekkje 160 millió dollárról szól. Az UEFA bevételei sem sokkal maradnak el a FIFA-étól. Tavaly csak a Bajnokok Ligájából átszámítva 1,7 milliárd dollárt zsebeltek be, ennek háromnegyede a televíziós közvetítésekből és a kapcsolódó kereskedelmi bevételekből jött össze. Az UEFA nagyvonalúan bánik a szereplőkkel, a BL főtáblára jutó csapatok között csaknem 1,2 milliárd dollárt osztott szét. A BL-döntőben a kupasiker nemcsak erkölcsi és sporttörténeti vonatkozásai miatt fontos a Barcelonának és a Juventusnak. A győztes csapat a kupa mellé egy 12 millió dolláros csekket is hazavihet. Az egész sorozat alatt pedig megközelítőleg 40 millió dolláros pluszbevétellel számolhat az idei bajnok.
(V. N.)
Botrány botrány hátán
Alaposat tévedett, aki azt hitte, Blatter elnök lemondásával elcsitulnak majd a hullámok a FIFA körül. A 79 éves svájci sportvezető keddi bejelentése óta nem múlt el úgy nap, hogy ne látott volna napvilágot egy-egy, a szervezetet érintő botrányról szóló hír. Ráadásul a régóta „gyanús” 2018-as oroszországi és 2022-es katari vb-k után már korábbi tornák körül is gyülekeznek a sötét fellegek. A BBC például arról értesült, hogy a szövetségtől 2 éve menesztette Chuck Blazer, az észak- és közép-amerikai CONCACAF-zóna korábbi főtitkára és egykori FIFA végrehajtó bizottsági tag az FBI-nak elismerte, hogy már az 1998-as franciaországi világbajnokság idején fogadott el kenőpénzeket. Blazer 15 éves FIFA-tagsága alatt állítólag 15 millió dollárt tett zsebre illegálisan. Jack Warner volt FIFA-alelnök a héten egy fizetett tévéreklámban beszélt arról, hogy bár eddig hallgatott, most mindent kipakol, amit tud – márpedig, mint mondja, ha valaki, ő sokat mesélhet Blatter viselt ügyeiről, például arról, hogy a FIFA a 2010-es Trinidad és Tobagó-i választásokat is befolyásolta. Warner egyébként cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint korábban 10 millió dollárnyi kenőpénzt fogadott el a 2010-es dél-afrikai vb útjának egyengetéséért, bár a hatóságoknak a hírek szerint bizonyítékai vannak ellene. De nem csak az egyes vb-pályázatok körül áll a bál, hiszen John Delaney, az Ír Labdarúgó Szövetség (FAI) elnöke most arról nyilatkozott, hogy 2009-ben a FIFA 5 millió euróval „győzte meg” az ír szövetséget arról, hogy Thierry Henry emlékezetes, a franciák számára vbkijutást érő kezezése után ne indítson pert.
5,7 milliárd dollár
bevétele volt a FIFA-nak 2011 és 2014 között. Az összeg 42 százaléka a televíziós jogok értékesítéséből, 28 százaléka pedig a markentingbevételekből származik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!