Képzeljék el, hogy le kell futniuk 100 métert 17,3 másodperc alatt. Ha megvan, akkor már csak meg kell ismételniük a dolgot úgy 422 alkalommal – megállás nélkül!
Bármilyen hihetetlen, de pontosan ezt tette a múlt vasárnapi Berlin Maratonon Eliud Kipchoge, amikor felállította a patinás szám új világcsúcsát. A 33 esztendős kenyai atléta egész pontosan 2 óra 1 perc és 39 másodperc alatt teljesítette a 42,195 kilométeres távot, 78 másodpercet faragva a korábbi rekordból. A többség már ezt is „űridőnek” titulálta, Kipchoge azonban a célba érkezés után kijelentette, biztos benne, hogy ez is megdől majd. Hogy ő faragja tovább az időt vagy valaki más, az kérdéses, az viszont szinte biztos, hogy a következő csúcskísérletre is Berlinben kerülhet sor – ahogy a legutóbbi hét alkalommal is a német fővárosban dőlt meg a rekord. Szakértők szerint ennek oka, hogy a legnagyobb maratonversenyek közül ezen a pályán a legkisebb a szintkülönbség és a legkevesebb a kanyar, ráadásul a viadalt többnyire kellemes, őszi időben, közel ideális körülmények között rendezik.
A mostani teljesítmény után sokan már a 2 órás álomhatár áttörését sem tartják lehetetlennek. Igaz, ezen már rég túl is lennénk, „ha nem lenne a brit királyi család”. Az első újkori olimpiákon az ókori legendát alapul véve még nagyjából 40 km-es távon rendezték a versenyt, ám az 1908-as londoni játékokra a szervezők hosszabb pályát jelöltek ki, hogy a résztvevők a windsori kastély elől indulva elérjenek az olimpiai stadion királyi páholya elé. Később, amikor a nemzetközi szövetség egységesítette a távot, éppen ezt az 1908-as viadalt vette alapul, így lett a maraton hivatalosan 42,195 kilométer hosszú, a 2 órán belüli idő pedig – egyelőre – csak ábránd.
FOTÓ: JOHN MACDOUGALL, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
