Szekér, telefon vagy egy jó helyre rejtett gomb – ha elsőségről van szó, a sportolók minden eszközt bevetnek. Sorra vettük a legfifikásabb csalásokat.
Múlt vasárnap a spanyol országúti kerékpáros körversenyen, a Vueltán az egyik nagy favorit érdemtelenül akart előnyhöz jutni. Egy óriási, tömeges bukás után, amikor a többi biciklista még épp csak igyekezett felvenni a tempót, Vincenzo Nibali mellé odagördült csapata egyik autója, ő pedig belekapaszkodott, és húzatta magát, amíg az élre nem került. Nibalit a videofelvételek hamar lebuktatták, diszkvalifikáció és szégyen lett a jutalma. Nem ő az egyetlen, aki így írta be a nevét a sport szégyenkönyvébe.
Jó a szekér is
1904-ben Fred Lorz volt az olimpia embere. Az amerikai fiú megnyerte a maratoni futást, ám mégis a modern kori olimpiai játékok első nagy botránya miatt lett híres. Lorz ugyanis nem éppen lábon, gyorsan talpalva tette meg a távot, inkább felült egy arra tartó szekérre, és 17 kilométeren keresztül vitette magát, míg ellenfelei izzadtak. Utólag mesélte, hogy viccnek szánta, de az olimpiai bizottság nem nevetett: örökre eltiltotta a versenyzéstől.
Egy év múlva azonban mégis megbocsátott neki, így Lorz 1905-ben megnyerte a bostoni maratont – és nem csalt. A sors fintora, hogy miután Lorz St. Louis-i aranyát elvették, és győztesként Thomas Hicks nevét hirdették ki (az addigi olimpiák legrosszabb idejével, 3 óra 28 perc 53 másodperccel „nyert”), kiderült, hogy Hicks doppingolt – ő az első lebukott sportoló az olimpiák történetében. Edzőtársai fájdalomcsillapítókkal tömték menet közben, hogy képes legyen lefutni a távot.
Jótékony homály
Ködös délután volt – és milyen jól jött ez Sylvester Carmouche zsokénak! Egy louisianai lóversenyen, 1990 januárjában tejfehér köd ereszkedett a pályára, s miközben mindenki hajtotta a lovakat, Carmouche megállt és a pálya szélén várt. Amikor hallotta, hogy a többiek megtették a kört, ő is vágtába fogott. Egy kicsit elkapkodta a dolgot: esélytelen volt a győzelemre, ráadásul jóval hamarabb ért be a célba, mint amennyivel bárki más győzhetett volna. Utólag bevallotta, mit tett, el is tiltották a versenyzéstől.
Sakkban is lehet – mikor?
Minden idők egyik legbonyolultabb csalását a francia csapat követte el Hanti-Manszijszkban, a 2010-es sakkolimpián. A csapat tartalékjátékosa, a 19 éves Sebastien Feller úgy ért el kiváló eredményeket, hogy a válogatott kapitánya, Aranaud Houchard nemzetközi nagymester SMS-ben megkapta az optimális lépéseket egy másik kollégájától, majd azokat ügyesen kódolva „lesúgta” Fellernek. Az üzenetben „telefonszámok” álltak, az egyes számok a következő lépés kiindulási és végpontját jelölték. És hogyan mutogatott Houchard? Minden, a versenyen részt vevő játékosnak megvolt a maga betű- és számjele (Feller az E és az 5 volt), a nagymester pedig körülöttük sétálgatott, és ahogy meg-megállt, az jelezte a csaló sakkozónak, hová helyezze bábuját. Lebuktak, de nem a kilométeres sétálgatás miatt: Houchard 200 SMS-t kapott a játék ideje alatt, mindegyikben más telefonszámmal – a bizonyíték tehát kézzelfogható volt, csak a kódot kellett feltörni. Évekre eltiltották őket a tábla mellől.
Egy kéz mindenek felett
1986. június 22-én a két örök rivális, Anglia és Argentína csapott össze egymással Mexikóban, a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében. És akkor jött Diego Maradona… Az 51. percben az angol Peter Shilton kapus kimozdult a labdára, amit Maradona elegáns kézmozdulattal ütött be a kapuba. Csapattársait úgy kellett rávennie az ünneplésre, nehogy a semmit sem látó bíró gyanút fogjon, és érvénytelenítse a gólt. Utólag Maradona csak annyit mondott, Isten keze volt benne abban a gólban. Az 55. percben azonban, kijátszva a teljes angol védelmet, Maradona világraszóló pazar gólt rúgott.
Majd ő eldönti
Maradona előtt is volt, aki a saját kezébe vette győzelmének kulcsát. 1976-ban a montreali olimpián az öttusázó Borisz Onyiscsenko párbajtőrébe olyan gombot szereltetett, ami akkor jelezte a találatot, amikor neki ahhoz volt kedve – függetlenül attól, hogy épp elérte-eellenfelét vagy sem. Az angolok tiltakoztak, a magyar mérkőzésvezető, Székely Tibor pedig új tőrt adott Onyiscsenkónak. És bár a szovjet nyert, utólag őt és csapatát is kizárták a versenyből. Nem lett népszerű, állítólag honfitársai közül többen levegőnek nézték, de a szovjet röplabdázók például kilátásba helyezték azt is: ha meglátják, kidobják az ablakon. Az egyébként KGB-ügynök Onyiscsenkót hazatérése után kizárták a pártból büntetésként.
Egy hegynyi gyanú árnyékában
A mai napig a hegymászás egyik legnagyobb talánya: felért-e a patagóniai Cerro Torre tetejére 1953. február 3-án Cesare Maestri vagy sem? Ő azt állítja: igen. Sajnos a teljesítményt senki sem látta, osztrák társa, Toni Egger ugyanis a visszatérés közben meghalt. Ráadásul nála volt a fényképezőgép is. Az olasz Maestri ragaszkodik állításához, igazolni azonban sem neki (1970- ben megpróbálta újra, de nem ért fel), sem másoknak nem sikerült. A Cerro Torre csúcsára 2005- ben jutott fel először (hitelesen) egy csapat, ám egyikük, Rolando Garibotti utólag közölte: semmilyen nyomát nem találták annak, hogy előttük más is rátette a lábát a 3128 méter magasan található csúcsra.
Két kenyai sportolónő is megbukott a pekingi atlétikai világbajnokságon. A 400-as futó Joyce Zakary és a 400-as gáton szereplő Koki Manunga mintáit a verseny előtt egy nappal vették le. A kenyai atléták legendásak jó teljesítményükről, doppingolással azonban eddig legfeljebb csak gyanúsították őket a kiemelkedő eredmények miatt. Ám a héten borult a lavór: az ARD német televíziónak kedden két korábbi kenyai futó bevallotta: rendszeresen értesítették őket a versenyen kívüli doppingellenőrzések időpontjáról, miközben a helyi versenyeken rendre eltussolják a pozitív eseteket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!