Ha magyar férfi torna, akkor Berki Krisztián, szokhattuk meg az elmúlt bő egy évtizedben. Most viszont úgy tűnik, már nem csak a lólengés olimpiai bajnokától várhatjuk a jó eredményeket, Vecsernyés Dávid ugyanis remek gyakorlattal aranyérmet szerzett nyújtón a portugáliai Világkupa-versenyen. A Budapesti Honvéd 27 éves, első Vk-győzelmét ünneplő versenyzőjével beszélgettünk.
– Kemény és összetett sportágat választott, ahol hosszú évek munkája kell a jó eredményhez, de az edzője, Kelemen Zoltán szerint ön nagyon kitartó és motivált versenyző.
– Az biztos, hogy nagy kitartásra és lelkesedésre van szükség. Huszonegy éve tornázom, a Fradiban kezdtem, és négy éve vagyok a Budapesti Honvédnél. Több világ- és Európa-bajnokságon vettem részt. Persze, mint minden sportolónál, kezdetben nálam is voltak hullámvölgyek, volt, hogy nem is akartam lemenni az edzésre, abba akartam hagyni, de ahogy idősebb lettem, megláttam az érem másik oldalát, és úgy érzem, ez az én sportágam.
– Talajon, gyűrűn, lólengésben, ugrásban és korláton is versenyez, de úgy tűnik, hogy nyújtón a legeredményesebb. Lehet mondani, hogy erre specializálódott?
– Én nem álltam rá kifejezetten a nyújtóra úgy, mint például Berki Krisztián a lólengésre, az élet hozta, hogy nálam itt jöttek a legjobb eredmények.
– A többi szerrel hogyan áll?
– Mivel 185 cm magas vagyok és 82 kg, így vannak olyan szerek, amelyek abszolút nem hozzám valók, az összetett torna azonban nálunk elvárás. Hatfelé kell osztani az energiámat, de azért megpróbálom úgy beosztani az időt, hogy a nyújtón legyek a legtöbbet.
– Az 1979-es Európa-bajnokság szenzációja volt a magyar olimpiai bronzérmes tornászról elnevezett Kovács-szaltó. Ez is benne van a gyakorlatában?
– Nem az eredeti formájában, mert én még egy egész csavarral megtoldom, és úgy fogok vissza, így még értékesebb elemnek számít.
– A Világkupán a selejtezőben nem a legerősebb gyakorlatát mutatta be. Nem tartott attól, hogy ez nem lesz elég a döntőhöz?
– Mire rám került a sor, már láttuk, hogy milyen pontszámot kell elérni a döntőhöz, ezért az edzőmmel úgy határoztunk, elég lesz egy könnyebb gyakorlat, és majd a fináléban kell minden, ami kifér a csövön. Nagyon boldog vagyok, hogy ez most összejött.
– Mi lesz a következő megmérettetés?
– Hazai versenyek jönnek, majd augusztusban Glasgow-ban lesz az Európa-bajnokság, úgyhogy már az lebeg a szemem előtt.
– Milyen reményekkel utazik a kontinensbajnokságra?
– A tavalyi Eb-n 33 ezreddel csúsztam le a döntőről, és nem is volt tökéletes a gyakorlatom, így lettem tizedik. Most megpróbálom a hibák számát nullára csökkenteni, és akkor a mostani gyakorlatomnak elégnek kell lennie a döntőbe jutáshoz.
– A gyakorlat végén a leugrást megcsavarja?
– Igen, a leugrásom egy „szupernehéz” D értéket képvisel. Nagyon egyedinek számít, a világon csak én csinálom.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
