Csaknem negyven éve áll az átépített Üllői úti stadion, amely 1974. május 19-én nyitotta meg kapuit. Az eredeti pályát 1911. február 12-én, az FTC–MTK 2-1-gyel avatták, és a régi sporttelepen 1963. november 20-án rendeztek bajnoki mérkőzést utoljára: FTC–Diósgyőr 3-0. Most a „második kiadás” közelgő búcsúja alkalmából emlékezetes pillanatokat elevenítünk fel.
A harminckilenc esztendeje átadott aréna első eseménye a legkevésbé sem volt ünnepi a ferencvárosiak számára. Noha zöld bársonnyal bevont díszdobozban adták át mind a harmincezer jegyet, a bajnoki rangadón a Vasas annak ellenére is nyert 1-0-ra, hogy vezető gólja után Török Pétert kiállította Somlai játékvezető. A fél órán át létszámhátrányban futballozó piros-kékek állhatatosan megőrizték a dirigens Müller Sándor nem különösebben nagy, de annál emlékezetesebb lövésével megszerzett előnyt…
Az új arénában az első FTC-győzelmet 1974. június elsején köszönthette a zöld-fehér tábor (19 399 fizető néző előtt 2-1 az MTK ellen), az első ferencvárosi csillagos ötös pedig 1974. szeptember 25-én került a bizonyítványba: Szabó Ferenc öt gólt lőtt, illetve fejelt a Győr elleni 6-1-es diadal alkalmával. A center szerdai, de nem hétköznapi produkcióját a maximális 10-es osztályzattal jutalmazta a szigorú Népsport.
Ugyanabban az évben – november 5-én – az FTC kiejtette a Kupagyőztesek Európa Kupájából a Liverpoolt. Az angliai első mérkőzésen 1-1 volt az eredmény úgy, hogy a Ray Clemence kapust is kicselező Máté János a 92. percben egyenlített, majd az Üllői úti visszavágó 0-0- lal zárult. Bob Paisley, a Liverpool híres menedzsere morgott: „Bár nem kaptunk ki, kiestünk. Rosszak azok a szabályok, amelyek erre lehetőséget adnak.” Azt már nem tette hozzá, hogy Géczi István kapujára – Keegan ide, Toshack oda – egyetlen lövés sem ment a ferencvárosi pályán… (Szép idők: Dalnoki Jenő edző megfiatalított FTC-je utóbb a KEK döntőjébe jutott.)
Nagy számnak bizonyult a nyolcvanas bajnoki nyitány is. Augusztus 9-én az évszámot (80) a végeredményben is megörökítették a házigazdák: 8-0-ra nyertek a Dunaújváros ellen. Nyilasi Tibor mesterhármast ért el, és harmadik gólja az ötezredik volt az FTC történetében. De a Népsportban Lakat T. Károly – akinek édesapja az FTC halhatatlan legendái közé tartozik – Nyilasin kívül senkinek nem adott nyolcast…
Ugyancsak 1980-ban (október 18-án) jegyezték a második Üllői úti aréna históriájának valaha volt legmagasabb nézőszámát. Harminckétezren zsúfolódtak össze a lelátókon, de a többség savanyú arccal távozott, mert Törőcsik András táncművészeti bemutatóját látta az FTC–Újpest derbin (0-3).
Egy évvel később matiné zajlott: az avatás óta először találkozott az Üllői úton az FTC és a Vasas. De november 8-án, délelőtt tizenegytől – 28 ezer néző előtt – megint az angyalföldieké volt az igazi tizenegy… Kiss László szabadrúgását Várady Béla akció – és tizenegyesgólja követte, Szántó Gábor a 89. percben szépített (1-3). Még 0-0 állt az eredményjelzőn, amikor Pogány László büntetőjét Leboniczky Imre kivédte…
Kiss Sándor büntetőjét pedig Zsiborás Gábor hárította 1982. április 21-én, de akkor a Ferencváros már 5-0-ra vezetett (és annyira is nyert) az Újpest ellen! Szokolai László három gólt ért el, majd Novák Dezső edző mámorosan mondta a mérkőzés után: „Úgy érzem, igényes közönségünket minden tekintetben sikerült kielégítenünk.”
E találkozót 25 ezren, egy héttel később, a Győr elleni „bajnoki döntőt” 30 ezren látták. A szünetben még az FTC vezetett 1-0-ra, de Verebes József a második félidőre beküldte az addig a kispadon „jegelt” Burcsa Győzőt, aki – első labdaérintéséből – mesteri góllal egyenlített. A száguldozó kisalföldiek 3-1-re elhúztak, majd Rab Tibor tizenegyesét Kovács László kiütötte. A krimi 3-4-gyel zárult, ám az ellenállhatatlan győri centernek, Szentes Lázárnak volt kevésbé szép napja is az Üllői úton…
Novák Dezső ellenben ugyanolyan remekül érezte magát 1995. augusztus 23-án, mint az 1982-es Újpest-meccsen: irányításával az FTC kiejtette az Anderlechtet (a brüsszeli 1-0 után itthon 1-1), és bejutott a Bajnokok Ligájába. A csoportban ugyan súlyos vereségek is érték az FTC-t – eredményei: Grasshoppers 3-0, 3-3, Real Madrid 1-6, 1-1, Ajax 1-5, 0-4 –, de szereplése országos üggyé vált, már-már ahhoz hasonlóan, mint hajdanán mindig.
Volt itt másik országos ügy is. 1997. október 29-én Magyarország–Jugoszlávia 1-7. Ez a keserves vb-pótselejtező is az Üllői úton zajlott, de már korántsem telt ház előtt: alig 13 ezer néző jelenlétében. Akik otthon maradtak, nem bánták.
Az utóbbi másfél évtizedben inkább csak a botrányok miatt került címoldalra az Üllői út. Az FTC–Újpest mérkőzéseket rendszeres balhék kísérték; ezek közül a legkülönösebb az volt, amikor (2001. július 28-án) a lila-fehér tábor gyalázta a ferencvárosiakat Várszegi Gábor többségi tulajdonos IX. kerületi megjelenése miatt. Antiszemita gúnyrajzok és afféle feliratú transzparensek virítottak a lila ultrák kezében, hogy „Hová indul a vonat?” (Válaszként az FTC-kórus 2000-es Hungária körúti énekére, az „Auschwitzba indul a vonat”- ra. A jelek szerint ebben nem volt vita). Szégyenteljes volt 2003. május 30-án az NB I-es befejezés is: az FTC–Debrecen mérkőzés végén a zöldfehérek hívei – a bajnoki cím elvesztése fölötti féktelen dühükben – a pályára özönlöttek, és ütöttek-vertek mindenkit, még a saját játékosaikat is. A debreceni edzőt, Szentes Lázárt kórházba kellett szállítani... És az sem vált a Ferencváros díszére, hogy 2009. június 14-én, a Hertha elleni „barátságos” találkozón a házigazdák hívei náci karlendítéssel és jelszavakkal fogadták a berlini szurkolókat.
Ám búcsúzóul gondoljunk inkább Géczire, Szabóra, Nyilasira, Szokolaira vagy az „itt a Mucha, lesz most ruha!” békebeli rigmusra, egyáltalán: az 1974- től 2013-ig működő ferencvárosi stadion igazi futballjára…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!