Erőszak, önkény, halál - Az olimpiai álom mögött a véres valóság

Ma már csak álom, hogy a sport békét és társadalmi egyenlőséget hoz a világnak. A sport ma nemcsak a népszórakoztatás első számú eszköze, hanem egyike a legnagyobb üzleteknek is. Ahol pedig ekkora pénzek forognak kockán, ott minden sokkal kevésbé számít, mint maga a pénz.

A sportversenyek a globális médiatudósításoknak köszönhetően az egész világ figyelmét a rendező országra és helyszínekre irányítják, ezért egyre nagyobb a nyomás a szervezőkön, és egyre kiélezettebb a nemzetek közötti párharc a rendezési jogokért. Egyre több tanulmány szól arról, hogy a megasportesemények nem egyesítik, inkább mélyen megosztják a nemzeteket: míg egy kormány elsősorban hírnevet és gazdasági hasznot lát bennük, a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek számára a leszakadást, hontalanná válást vagy a kriminalizálást jelentik. A világversenyek árnyékában emberek tízezreinek élete válik rémálommá.

- A világ lélegzet-visszafojtva figyelte a 2008-as pekingi játékok megnyitóját, és magát az olimpiát. A csoda, amit a Kínai Népköztársaság a világnak bemutatott, milliárdok szórakozását szolgálta, miközben csaknem másfél millió embernek kellett elhagynia otthonát az építkezések miatt. Minden időre elkészült, az infrastruktúra fantasztikusan működött, és alig érdekelt valakit, hogy hány embert küldtek kényszermunkára, mert tiltakozni merészelt az embertelen kitelepítések ellen.

- A brazíliai tüntetések, melyeknek még idén márciusban is voltak halálos áldozatai, ráirányították ugyan a világ figyelmét az eldózerolt nyomornegyedekre, a könnygázzal és gumilövedékekkel kilakoltatott őslakosokra és a halálba túlóráztatott építőmunkásokra, a nemzetközi közösség és a FIFA mégis diplomatikusan reagált az eseményekre. A szakszervezetek és az emberi jogvédők felháborodását könnyedén felülírta a 2014-es labdarúgó-vb miatti építkezési láz és a FIFA határidőnyomása.

- A szocsi téli olimpia kapcsán a nyugati világ elsősorban a homoszexuálisokat ért támadások miatt tiltakozott, és kevesebb szó esett az 1500, erőszakosan kitelepített helybeliről és az illegálisan foglalkoztatott üzbég, szerb és ukrán vendégmunkásokról.

- 2010-ben Újdelhiben rendezték a Nemzetközösségi Játékokat, amelyet hagyományosan az angol királynő nyitott meg. A szemkápráztató nyitó és záró ünnepség és az izgalmas versenyek szinte teljesen elfeledtették azt a 35 ezer családot, amelynek el kellett hagynia otthonát, hogy felépülhessenek a sportlétesítmények.

- A legfrissebb botrányt a The Guardian szállította. A brit lap írta meg először, hogy két év alatt csaknem négyszáz, zömében nepáli vendégmunkás halt meg a 2022-es labdarúgó-világbajnokság stadionjainak építése közben. Katar a világ egyik leggazdagabb országa, a vendégmunkásokat azonban rabszolgasorban tartják. Legtöbbször a felét sem adják oda a beígért fizetéseknek, a munkások útleveleit elveszik, hogy ne tudjanak hazautazni. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség jelentése úgy fogalmaz, hogy ha a munkakörülmények miatt az eddigi ütemben halnak meg a katari vendégmunkások, akkor a futball-vb indulásakor legalább négyezer(!) halottal kell számolnunk. Már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA sem tesz úgy, mintha minden a legnagyobb rendben volna, de egyelőre megmarad egy határozott „ejnye-bejnyé”-nél. Nagyon aggódnak viszont a labdarúgók egészségéért: Katarban nem ritka a 45-50 fok, ilyen melegben pedig nehéz játszani.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
BÁLINT ORSOLYA ÉS KÖVESDI PÉTER

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!