Látszólag minden rendben van, de mégsem - Klubszinten még az elitben a magyar kézilabda - Még nem a magyarok emelik a színvonalat.
A sajnálatos BL-fiaskó után (kilencgólos vezetést buktak el a fiúk a Kielce ellen) gyülekeztek a viharfelhők az MKB-MVM Veszprém kézilabdacsapata fölött. Miután – az ígéretek ellenére – nem sikerült ötéves ciklusának végére Bajnokok Ligáját nyerni, lemondott posztjáról Kálomista Gábor vezérigazgató, és több szponzor is kihátrálhat a csapat mögül.
A hölgyeknél a Győri ETO hasonló kudarca (hosszabbításban kaptak ki az esélytelenebb Bukaresttől) szintén csalódás volt. És bár két BL-ezüst csak az igazi aranyesélyeseknek jelenthet kudarcot, néhány pillanatra érdemes elmélázni azon, hova tart a magyar kézilabda. Merthogy amíg klubszinten (a Bl-„kudarcok” ellenére) ott vagyunk a világ élvonalában, a válogatottaknál még sincs minden rendben – a két szakág közül egyik sem jutott ki az olimpiára.
Hét, illetve nyolc – ennyi magyar játékos volt a Veszprém, illetve a Győr keretében a Final Fourban. Ez első ránézésre nem tűnik kevésnek, ám ha a játékperceket is figyelembe vesszük, már korántsem ilyen biztató a helyzet. Veszprémben Nagy László, Mikler Roland és Schuch Timuzsin számít alapembernek a hazai játékosok közül Lékai, Iváncsik és az állampolgárságot frissen megkapó Sulic jó kiegészítő emberek, míg Gulyás Péter jobbára epizodista. Győrben csak Görbicz, Kiss és Kovacsics játszik kulcsszerepet a csapatban, a Tóth–Orbán–Lakatos–Hudák–Hársfalvi tengely pedig inkább a jövő csapatának lehet a gerince. Ezzel nincs is baj, amíg olyan légiósok segítenek húzni a szekeret, mint Pálmarsson, Ilic és Ugalde, illetőleg Győrben Löke, Amorim vagy Groot. Igen ám, de ezek a játékosok a válogatott tornákon nem lehetnek a magyar siker kovácsai. Akkor viszont kikből lesz az? A férfiaknál az utánpótlás egyelőre nem tudta kinevelni a Mocsai-csapat utódjait, a lányoknál a Győr mellett a Fradi rendelkezik hasonló fiatal különítménnyel. Akik azonban klubjukban nem alapemberek, azoktól nehezen várhatjuk, hogy a válogatottat nemzetközi tornákra repítsék.
Ráadásul edzőfronton sincs minden rendben. A férfiaknál a Veszprémet irányító Xavi Sabaté, a beugró, míg a nőknél a győri Ambros Martin és a ferencvárosi Elek Gábor oltja a tüzet. Ironikus, hogy utóbbi kispadra éppen a Győrt megtréfáló Kim Ramussen ülhet majd le a nyártól. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt évek visszaesést mutatnak a kézilabdánkban – mondjuk ezt a korábbi évek kiugró eredményeitől jóllakottan. Az is látható viszont, hogy valamit tenni kell, hiszen a címeres csapat mindig fontosabb a kluboknál. Mi nem tehetünk mást, mint hogy várjuk, hogy a szövetségnél a hozzáértők megoldják a problémákat. A jövőt illetően pedig majd nyár végén láthatunk tisztábban, amikor talán Veszprémben és Győrben is pontokra cseréljük a kérdőjeleket. Már ami a csapatot, az edzőt és a szponzorokat illeti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!