Szombaton, néhány órával azután, hogy biztossá vált az Eger kiesése a labdarúgó NB I-ből, fény derült az egyik feljutó csapat kilétére is: a Kaposvár II. ellen aratott 2-0-s győzelmével a felcsúti Puskás Akadémia FC behozhatatlan előnyre tett szert az NB II. nyugati csoportjának élén.
Mivel a klub korábban már megkapta az NB I-es licencet, így semmi akadálya annak, hogy az 1800 lelkes Fejér megyei község csapata, amelyet korábban Orbán Viktor miniszterelnök is erősített, jövőre az első osztályban szerepeljen. Mindez azért érdekes, mert az együttes a tavalyi évig a Videoton második csapata volt, márpedig a Magyar Labdarúgó Szövetség új szabálya szerint jövőre nemhogy az élvonalban, de a másodosztályban sem indulhatnak NB I-es klubok fiókcsapatai. Igen ám, de a klubnak 2012 nyara óra a Puskás Futball Club Kft. a tulajdonosa, míg a Videotonnak a Garancsi István tulajdonában lévő Futball-F 2007 Sportszolgáltató Kft. – így tehát a két egyesület jogilag különvált.
Ezt kivéve viszont ezer szállal kötődnek egymáshoz, több korosztályban például Videoton Puskás Akadémia néven közösen szerepeltetnek csapatot, a Videoton első kerete pedig gyakran tréningezik Felcsúton, a közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök háza mellett található stadion- és edzőkomplexumban.
A Puskás Akadémia keretét nagyrészt a Videotontól kölcsönben lévő játékosok alkotják (pl. a szombaton vezető gólt szerző Zsolnai Róbert), ráadásul a gárdának ősszel Székesfehérváron, a Sóstói Stadionban kell majd lejátszania hazai bajnokijait, saját, minden igényt kielégítő, 3500 férőhelyes stadionja ugyanis a tervek szerint 2014 tavaszára készül el, több mint 3 milliárd forintból.
A felcsúti egyesület támogatói között találjuk – a teljesség igénye nélkül – az OTP-t, a MOL-t, a Közgépet, a CBA-t, a Spart, illetve Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester építőipari cégét is. A klub éves költségvetése a hírek szerint mintegy 300 millió forint, amelyet több jelenlegi NB I-es klubnál is megirigyelnének. Ráadásul az egyesülettel bőkezűek voltak a társasági adójukat felajánló cégek is, a TAO-pénzekből ugyanis tavaly 2,8 milliárd folyt be (ez az összes labdarúgásba áramló pénz egyötöde). Összehasonlításképpen a második legnagyobb összeghez a bajnoki címvédő Debrecen jutott, 520 millió forinthoz.
Egy álom tehát valóra válni látszik. Aztán, hogy hányan látogatnak majd ki jövőre a klub élvonalbeli meccseire, az kérdéses – az NB I. átlagnézőszámához mindenesetre a település lakosságának kétszerese is elegendő lenne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!