Bő egy hónap múlva kezdődik az év egyik legjobban várt sporteseménye, a magyar–horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság, amelynek hazai részről Győr, Debrecen, valamint az elődöntőktől a budapesti Papp László Sportaréna ad otthont. A torna sikere évekre meghatározhatja a sportág hazai jövőjét, egy színvonalas rendezés és még inkább egy jó magyar szereplés további fejlődési pályára állíthatja az amúgy is felfutóban lévő kézilabdát.
„Úgy vélem, egy hazai rendezésű világverseny minden sportágnak lökést ad, legyen szó akár médiafigyelemről vagy éppen arról, hogy még több fiatal kapjon kedvet sportolni” – hangsúlyozta lapunknak Vetési Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, aki hozzátette, ezen felül bíznak abban, hogy az eredményeket plusz szponzori pénzekre is sikerül átváltani.
Ami a figyelmet illeti, azzal most sem állnak rosszul, a világversenyeken rendre 1-1,5 millió nézőt vonzanak a magyar női és férfi válogatottak fontos meccsei, és a decemberi Eb-n akár csúcsok is dőlhetnek. A Győr női csapatának idei Bajnokok Ligája-döntőjét is 1,3 millióan néztek élőben, ami több mint az utóbbi időszak bármely NB I-es labdarúgó-mérkőzésének nézettsége, de a közmédia által csak nemrég műsorra tűzött magyar kézibajnokik közül is akadt olyan, amelynek nézettsége elérte a futballmeccsekét.
A sportág tehát mára vitathatatlanul a „legfelső polcok egyikén” van idehaza, sőt ha a két talán legfontosabb tényezőt, vagyis a népszerűséget és az eredményességet együttesen nézzük, akkor egyértelműen a legfelsőn. Nagyon nehéz volna még egy olyan sportágat mondani, amely világszerte népszerű és nézett – Ausztráliát és Óceániát kivéve –, minden földrészen akadnak kiemelkedő válogatottak (ezért örömteli például Brazília friss vb-címe), Európában mindenhol űzik, ráadásul legalább 20 országban egészen professzionálisan. A világversenyek globális nézettsége 1 milliárd, de a becslések szerint a mostani Eb is 700 millió emberhez juthat el, tehát országimázs szempontjából sem mindegy, hogy sikerül az esemény.
Vetési Iván arra a kérdésünkre, hogy a kézilabda az állami támogatások tekintetében mikor kerülhet legalább hasonló polcra, mint a labdarúgás, diplomatikusan kerülte az összehasonlítást: „A mi feladatunk, hogy a kézilabdázás professzionális körülményeit fenntartsuk és fejlesszük Magyarországon. Ha esetleg sokan úgy gondolják, hogy ezt a sportágat jobban kedvelik, sőt talán csak ezért rajonganak igazán – annak mi csak örülünk!”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
