A napokban – 1909 és 1930 után – harmadszor ad otthont a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongresszusának Budapest. A rendezvény Sepp Blatter pénteki köszöntőjével vette kezdetét, amelyben a szervezet elnöke elmondta, egyetért Orbán Viktor miniszterelnök egy nappal korábbi álláspontjával, miszerint a politikai cselekedetek nem befolyásolhatják a futball szellemiségét – utalva ezzel a június 8-án rajtoló lengyel–ukrán közös rendezésű Európa-bajnokság több ország által felvetett bojkottjára.

 
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség legrangosabb elismerését, az úgynevezett FIFA-érdemrendet vehette át Szepesi György a szervezet 62., Budapesten tartott kongresszusának ünnepélyes megnyitóján. A kitüntetést minden évben a hat kontinentális konföderáció és a FIFA egy-egy jelöltje veheti át. Szepesit utóbbi szervezet jelölte a díjra, amelyet Joseph Blatter elnök adott át neki. „Nagyon boldog vagyok, hogy szülővárosomban vehettem át ezt az elismerést” – mondta a 90 éves legendás rádióriporter, aki 1978 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöki posztját is betöltötte, tizenkét éven át (1982–1994) pedig a FIFA vezető testületének tagja volt. Képünkön Szepesi Csányi Sándor, MLSZ elnök (bal oldalt) és Blatter (jobb oldalt) társaságában

Az első napon a testület elsöprő többséggel, 202 igen és 1 nem szavazattal elfogadta a pénzügyi beszámolót, amelyből kiderül, hogy a FIFA bevétele a 2011-es évben elérte a 1,07 milliárd dollárt. Ennek túlnyomó többsége, mintegy 900 millió dollár a 2014-es brazíliai vb televíziós és marketingjogdíjak értékesítéséből folyt be a szervezet kasszájába. A kiadások eközben 1,034 milliárd dollárra rúgtak, vagyis a szövetség tavaly 36 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el. Ez a szám 2008-ban 184, 2009-ben 196, 2010-ben pedig még 202 millió volt.

A kongresszuson Blatter elnök némiképp meglepő módon azzal a kéréssel fordult a Franz Beckenbauer vezette sportágfejlesztési testülethez, a Task Force Football 2014-hez, hogy dolgozza ki a tizenegyespárbaj alternatíváját, vagyis, hogy ne a most megszokott, drámai módon dőljenek el a hosszabbítás után is döntetlenre álló mérkőzések. A labdarúgás jövőjével kapcsolatban Blatter megjegyezte: „szövetségünk 108 éves, ezalatt rengeteg dolog változott a világban, de a futballt még mindig 22-en játsszák, egy játékvezetővel, lesszabállyal és jelentősebb technikai segítség nélkül”. Mindenesetre június 2-án két nemzetközi felkészülési mérkőzésen is kísérletezni fognak a gólvonal-technológiával. Az Anglia–Belgium találkozón a teniszből is ismert sólyomszemet, míg a Dánia–Ausztrália összecsapáson a labdába ültetett chip megoldását próbálják ki. A já­­tékvezetők azonban egyik technológia segítségét sem vehetik igénybe, csupán szakértők kísérik figyelemmel a kísérletet, és ha meggyőződnek róla, hogy hasznos a rendszer, hitelesíthetik. A só­­lyomszem lényege, hogy a hat nagy felbontású és szuperlassításra alkalmas kamera képeit összesítő program a labda gólvonalon való áthaladásakor egy másodpercen belül jelet küld a játékvezető felé, akinek a karóráján kigyullad egy led, jelezve, gól született. A chipes technológiánál a labdába elhelyezett műszer érzékeli azt a mágneses teret, amely a gólvonal mögött található, és amelybe csak abban az esetben kerül be a labda, ha teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon.

Címkék: Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, labdarúgás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!