Gereblyét kapott szülinapra - Győző. Ha valakire illik ez a név, az a négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok párbajtőröző Kulcsár Győző, aki a napokban ünnepelte 75. születésnapját. Közel húsz éven át volt a magyar párbajtőr-válogatott kiemelkedő egyénisége.
Ha Dumas A három testőr megírása előtt ismerhette volna Kulcsár Győzőt, biztos, hogy még egy testőrrel több kerül a regénybe, mert a vívófenomén nemcsak briliáns pengeforgatásával, hanem közismert bohémságával is illett volna abba a társaságba. És Kulcsár Győző sem titkolja, hogy A három testőr hatással volt sportágválasztására; ami bohémságát illeti: alapvetően jó kedélyű, vidám, optimista szemléletű ember, aki az élet jó oldalait látja.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki jó vívó legyen?
– Amikor elkezdődik az asszó, az ember kizárja magából a külvilágot, csak az ellenfélre figyel, megpróbálja kitalálni a mozdulatait, a gondolatait, és tudja, valahogy túl kell járni az eszén.
– Mi volt az első igazi sikere?
– A mi időnkben még nem voltak korosztályos világversenyek, csak a hazai viadalokon lehetett előrelépni. Huszonkét évesen megnyertem a felnőtt országos bajnokságot, így kerültem a válogatott keretbe, amelynek 1979-ig voltam tagja.
– Négy olimpián vett részt. Melyikre emlékszik vissza a legszívesebben?
– Az 1964-esre, a tokióira. A csapatversenyeken minden asszómat megnyertem, és megszereztem az első aranyérmemet. Akkor nem volt ilyen kvalifikációs rendszer, rengeteg nemzet képviselte magát, mindenki indulhatott, akit beneveztek. Négyes csapatokban mindenki vívott mindenkivel, így gyakorlatilag az egész világgal csatáztunk.
– Ezek szerint nem híve a jelenlegi kvalifikációs rendnek.
– Nagyon rossznak tartom, mert így nem a világ legjobb versenyzői jutnak ki az olimpiára. A kontinensekre felosztott rendszerben egy lényegesen gyengébb teljesítménnyel is részt lehet venni az ötkarikás játékokon. Ez így nem igazságos.
– Pályafutásán végigtekintve van-e olyan dolog, ami nem sikerült?
– A világbajnokságokon egyszer sem tudtam egyéniben győzni, s még döntőbe sem jutottam. Ez hiányzik, csapatban viszont három világbajnokságot nyertünk.
– A párbajtőr szakág szövetségi kapitányi posztjáról 2012-ben lemondott, mert méltánytalannak találta, hogy a Magyar Vívószövetség nem jelölte MOB-tagnak.
– Nem futok olyan szekér után, amely nem vesz fel. Ezen már túl vagyok. Becsuktam az ajtót magam mögött.
– Azt hallottam, hogy a vívólányoktól gereblyét kapott a születésnapjára.
– Szász Emese beállított egy gereblyével a vívóterembe, mert ha valami nem sikerült, mérges voltam, és le akartam őket dorongolni, mindig azt mondtam: olyan veletek dolgozni, mintha vizet gereblyéznék. De bízom a tanítványaimban, és remélem, hogy Szász Emese és a párbajtőr csapatban Antal Edina és Budai Dorina is kijut a riói olimpiára. Nagyon nehéz lesz, de nem lehetetlen.
Kulcsár Győző a tokiói olimpián csapatban aranyérmet szerzett. Négy évre rá Mexikóvárosban is a győztes csapat tagja volt, és megnyerte az egyéni számot. 1972-ben Münchenben is hozta az aranyat csapatban, egyéniben a bronzot, az 1976-os montreali játékokon ismét bronzérmes lett egyéniben. Versenyzői pályafutása után egy évig főtitkárként irányította a Magyar Vívószövetséget, majd hosszú éveken át volt a válogatott szövetségi kapitánya. Olaszországban sikeres edzőként tevékenykedett, tanítványai köréből több olimpiai és világbajnok került ki. Hazatérve is bajnokokat nevelt, a kétszeres olimpiai bajnok Nagy Tímea mestere lett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!