Sziklát dobott az állóvízbe a The Sunday Times és a német ARD televízió, amikor nyilvánosságra hozta: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 800 doppinggyanús vérmintát titkolt el a nyilvánosság elől, a 2001–2012 közötti vb és olimpiai érmes sportolók harmadának „gyanús a mintája”.
„Két dolog keveredik a sajtóban és a nyilvános közbeszédben – mondta a Vasárnapi Híreknek Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. – Van, amikor valamilyen tiltott szert keresünk; ekkor pozitív vagy negatív eredmény születhet, nincs olyan kategória, hogy valami gyanús. Mivel a mintákat tíz évig tárolják, előfordulhat, hogy a fejlettebb labortechnológia később kimutat valamilyen szert, de most nem erről van szó. Itt az úgynevezett biológiai útlevél mintákról beszélnek, ahol nem tiltott szereket vizsgálnak, hanem azt nézik, hogy a sportoló vérparaméterei mikor hogyan viselkednek”. Ezek az adatok nem lehetnek pozitívak vagy negatívak. Olyanok, mint egy ujjlenyomat, jellemzőek az adott sportolóra. A vérparaméterek különbözhetnek az egyes rasszoknál is, így az értékeket csak az egyénre szabott normál értékekhez van értelme hasonlítani. Ha ebben van jelentősebb eltérés, azt atipikus mintának hívják, de ez nem jelent automatikusan doppingvétséget, csupán gyanút. Vagyis az említett 800 minta valószínűleg ebbe a körbe tartozik. Ezeket az értékeket azonban sok minden befolyásolhatja, nem mindegy, hogy meleg van vagy hideg, hegyen edzett a sportoló vagy völgyben, de egy betegség, egy repülőút is változtathat a vér összetételén. „Ebből nem lesz mindegyik pozitív, az eltérések nagy részére van magyarázat. Ráadásul a pozitív mintákat nem tudja az IAAF eltitkolni, mert ezeket az eredményeket a WADA is megkapja. Nyomon követhető az IAAF oldalán, hogy hány ügyet zártak le, és kik követtek el doppingvétséget. 2009 óta eddig 39 esetben tudták ezt a biológiai útlevél alapján bizonyítani, további 24 ügy van függőben, ezeknek a vizsgálata még zajlik” – tette hozzá Tiszeker Ágnes.
A kiszivárogtatott információk szerint a 2012-es londoni olimpián az atlétikai versenyeken tíz érmet szereztek a „gyanús mintát” produkáló sportolók, és volt olyan versenyszám, ahol mindhárom dobogós érintett. Oroszország érmes atlétáinak állítólag nyolcvan százaléka, és Kenya tizennyolc érmesének mintája is „atipikus”. A kirobbantott botrány a szakértők szerint nem független az IAAF közelgő elnökválasztásától. A nemzetközi szövetség augusztus 19-én választ új elnököt, a leköszönő Lamine Diack helyére az ukrán rúdugrólegenda Szergej Bubka és az angol Lord Sebastian Coe pályázik. Azt nem tudni, ki profitálhat a botrányból, de a félinformációk az egész sportágat lejárathatják, függetlenül az igazságtól. Ugyanakkor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség visszautasította a vádakat, hogy „eldugták a vérmintákat”, míg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke zéró toleranciát hirdetett. Az ügy érdekessége, hogy már tavaly decemberben a kiszivárogtatott doppingvádak nyomán az orosz szövetség 25 éve hivatalban lévő elnöke lemondott és több atlétát hosszabb időre eltiltottak.
Pozitív lett a drogtesztje Kucsera Gábor világbajnok kajakozónak, aki július 18-án, a szolnoki második válogató megnyerése után adott mintát az ellenőröknek. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője lapunknak is megerősítette: a sportoló kokaint fogyasztott. Mivel Kucsera elismerte a vétséget, válogatottkeret-tagságát megszüntették, így nem indulhat a milánói világbajnokságon sem, ahol ezer méteren vívta ki az indulás jogát. A 33 éves kajakos több éves eltiltásra számíthat, ami a pályafutása végét jelentheti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!