Nemrég nagyon értékes ezüstérmet nyert 5000 méteren a magyar férfiváltó a rövidpályás gyorskorcsolyázók hollandiai Európa-bajnokságán Dordrechtben. A rajt után az élre álltak, majd visszacsúsztak a hollandok és az oroszok mögé, az utolsó előtti körben viszont elhúztak a hollandok mellett és az oroszok mögött másodikként értek célba.
Knoch Viktor, Liu Shaoang és Burján Csaba mellett a váltó tagja volt a 19 éves Liu Shaolin Sándor, magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes, 500 méteres junior világbajnok rövidpályás korcsolyázó. A 2014-ben megszerzett junior világbajnoki címére nagyon büszke, mert a magyarok közül elsőként sikerült elérnie ezt az eredményt, úgy érzi, ez megerősítette az önbizalmát. A sportági szövetség decemberben az év legjobb magyar férfi rövidpályás gyorskorcsolyázójának választotta. Beszélgetésünket egy kis névkutatással kezdtük.
– A családneve Liu, az első utóneve, a Shaolin kínai, a második utóneve viszont magyar.
– Édesapám kínai, a kilencvenes években vándorbotot vett a kezébe, több európai országban is járt, végül Magyarországon telepedett le. Édesanyám magyar, én Budapesten születtem, a nevem kínaiul azt jelenti: a fiatal erdő fái, a Sándor nevet pedig anyai nagyapám után kaptam.
– A kínai vagy a magyar ételeket szereti jobban?
– A szüleim otthon váltva főztek, édesanyámé volt a magyar, édesapámé a kínai konyha, én mindkettőt nagyon ízletesnek tartom és szeretem.
– Veszélyes sportágat űz, ahol a gyorsaság és az ügyesség a legfontosabb. Hogy választotta a rövidpályás gyorskorcsolyát?
– Az öcsémmel, Shaoanggal az úszással kezdtünk, de a klóros vizet nem szerettük, valahogy nem tett jót nekünk, ezért átváltottunk a rövidpályás gyorskorcsolyára.
– A családjával Kínában is töltött egy kis időt, ahol a rövidpályás gyorskorcsolya nagyon népszerű.
– Mi éppen akkor mentünk ki egy évre, amikor korcsolyázni kezdtem, igazán ott kaptam meg az alapokat, és ez nagyon sokat segített.
– A nagypályás gyorskorcsolyára nem gondolt?
– Szerintem többnyire azok mennek át a nagypályára, akik már „kiöregednek” a nagyon gyors rövidpályából. Persze valójában jelentős különbség van a két szakág között.
– Szokták mérni a sebességüket?
– Igen, a maximális tempó olyan 45-50 km/óra körül van.
– A rövidpályán gyakoriak a bukások.
– Ez benne van a pakliban, és sok mindentől, például súlypontbillenéstől vagy egy másik versenyzőtől kapott kisebb lökéstől, de akár a jég minőségétől is függhet. Sajnos én is estem már nagyot, bár emiatt vezető pozíciót még nem vesztettem, de ez is előfordulhat bárkivel, vagyis nemcsak gyorsnak, ügyesnek is kell lenni.
– Egy viszonylag kis pályán köröznek, ez nem túl monoton?
– Nem, mi élvezzük, legalábbis számomra egyáltalában nem unalmas.
– Az öccse, Shaoang szintén tagja volt az Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert váltónak. Milyen érzés a testvérrel együtt küzdeni?
– Nagyon jó, de ez az egész csapatra is igaz, hiszen szinte egy családként éljük a hétköznapjainkat.
– Most milyen versenyek következnek?
– Hétfőn már utazunk a németországi Világkupára, majd februárban megyünk Japánba, a junior vb-re. Juniorként nekem ez lesz az utolsó évem, jó lenne megvédeni a világbajnoki címemet, március közepén pedig következik a moszkvai rövidpályás világbajnokság.
– Több távon is versenyez, melyik a kedvence?
– Nincs igazán kedvenc számom, de inkább rövid és középtávon szoktam indulni, és itt várok magamtól jó eredményeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!