Jókat mond, felkészült, idézhető. Hajdú B. István ma vitán felül az egyik (ha nem a) legjobb sportkommentátor. Dolgozik a közmédiában, mégis hiába kerestük a világbajnokságról közvetítő csapatban. Szerinte a labdarúgásban is fontos a tehetség, de a játék nagy része megtanulható.
– Miközben a vb-ről tudósító riporterek hideget-meleget kaptak a nézőktől, te idehaza a Diósgyőr–Birkirkara Európa Liga-meccset közvetítetted a közrádióban. Hogy van ez?
– Sokan kérdezik ezt. De tudod, mi a furcsa? Én életemben egyetlen vébén voltam, számomra az, hogy nem vagyok a helyszínen, nem nagy trauma. Azóta, amióta 1990-ben jelentkeztem a sportriporter- iskolába, én sehova se jelentkeztem. Most se tettem.
– Pedig nem volt túl acélos csapat.
– Ha az ország négy legjobb riportere utazott volna, nyilván más összeállítású csapat ment volna, de most az volt a koncepció, hogy csak az MTVA belsős munkatársai utazzanak.
– De azért mégis „dolgoztál” a vb-n, a neten rendszeresen láttam a videokommentárjaidat. Neked miről marad emlékezetes ez a torna?
– Először is meglepetés volt a spanyolok kiesése. Az, hogy a világbajnok, amelyik azóta jelentősen nem gyengült, amely ország futballja adta a két BL-döntőst és nyerte az Európa Ligát, ilyen simán kipottyant már a csoportkörben. A brazilok zakójáról pedig szerintem már sokan sok mindent elmondtak, nem tudnék újdonsággal szolgálni. De meglepett az, hogy bizonyos kis csapatok, amelyeket mi itt Európában alig ismerünk, hogyan tudnak focizni válogatott szinten. Costa Rica, Kolumbia, Chile. Ami lényeges: ha van egy-két igazán jó labdarúgód, akkor a többieknek csak meg kell tanítanod, ami megtanulható. És ez nemcsak a kicsikre érvényes, hanem a hagyományosan eredményesekre is. Vegyük a hollandokat. Úgy jutottak el a négyig, hogy legfeljebb két vagy három klasszis játékosuk van. A többiek azt csinálták, amit Van Gaal mondott nekik. Egy meccsen belül akár két-három taktikai variációt is képesek voltak megcsinálni, hibátlanul.
– A riportereken és szakértőkön kívül talán a bírókat szidták a legtöbben ezen a vébén.
– A bíráskodás több mint tíz éve napirenden van. A 2002-es világbajnokságon Dél-Koreát addig tolták, amíg lehetett, a ’78-as argentin vb-ről nem is beszélek, mert ott bundameccsek is voltak. Szerintem nem kellene ragaszkodni a bíróküldésnél a földrészek szerinti kvótákhoz. A téli olimpián a legjobb NHL-bírók vezettek, és senki sem panaszkodott, hogy a kanadaiak meccsén egy amerikai bíró fújt. A játék egyre gyorsabb, a bírók meg nem tudnak lépést tartani ezekkel az „atlétákkal”. Ráadásul a játékosok berendezkedtek arra, hogyan lehet a játékvezetőket átverni. Gondoljunk csak Robben műeséseire. Legyen több technika. A kamerák ne csak a nézőket segítsék, hanem a bírókat is. És akkor talán nem fordulhatna elő olyan, mint most, amikor a bosnyákoknak nem adták meg egy szabályos góljukat, és elnéztek egy tuti lesgólt ellenük.
– Ki nyeri a vébét?
– Neuer, Lahm, Müller – klasszisok, a többiek tisztességes, jó formában lévő focisták. Löw öt meccsen keresztül kereste a megfelelő csapatot, és könnyen lehet, hogy a hatodikra, az elődöntőre megtalálta. A németek nagyon tudatosan készültek: hét meccsre terveztek, és egyre jobb formában játszanak. Egyébként az argentin csapatban is vannak olyan játékosok, gondoljunk csak Messire vagy Di Mariára, akik el tudnak dönteni egy meccset. Nem lenne meglepetés, akárki nyerne. De a játéknak az tenne jobbat, ha a németek nyernének. Az ő futballjuk nézhetőbb volt.
Vasárnap éjjel 11 órára, legkésőbb éjfélre tudni fogjuk a választ a 2014-es sportév legfontosabb kérdésére, amely mostanra leegyszerűsödött: Németország vagy Argentína nyeri a vb-t? A tornát, amely hosszú évek óta nem látott színvonalon és gólmennyiséggel indult, hogy aztán az egyenes kieséses szakaszra már a „csak ne kapjunk gólt” szemlélet váljon uralkodóvá. Magyar idő szerint 21 órától 1 milliárd ember azért még reménykedve a képernyők elé ül: hátha mégsem a földrengésszerű német–brazil lesz a vb legemlékezetesebb meccse.
Szombaton éjszaka mérkőzött meg Brazília és Hollandia válogatottja a harmadik helyért. Hollandia gyorsan kétgólos előnyt szerzett, amit végig megtartott, majd a hosszabbításban lőtt újabb góllal állította be a 3-0-ás végeredményt.
580 ezren üzentek a Twitter közösségi oldalon abban a percben, amikor Sami Khedira berúgta a németek 5. gólját Brazília ellen. Az egész mérkőzés alatt összesen 35,6 millió tweet született, ezzel ez lett a valaha volt legtöbbet kommentált sportesemény az oldal történetében.
1 milliárd
nézője volt a négy évvel ezelőtti spanyol–holland vb-döntőnek, szakértők pedig ennél is nagyobb érdeklődésre számítanak a vasárnap 21 órakor kezdődő német–argentin finálén. Ezek a becslések ráadásul csak a televíziónézőkre vonatkoznak, a vendéglátóhelyeken szurkolókkal vagy közösségi meccsnézésen részt vevőkkel együtt a számok jóval magasabbak is lehetnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!