Meglepően simán választották a héten 8 évre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökévé a német Thomas Bachot, aki a 119 éves szervezet 9. vezetője, egyben a 8. európai és az első német elnök.
Bár előzetesen őt tartották a legesélyesebbnek, senki nem várta, hogy a hatfős versengésben már a második körben megszerzi a szavazatok abszolút többségét. A döntést megelőző napok ugyanis nem voltak botrányoktól mentesek, egy német tévében sugárzott dokumentumfilmben ugyanis azt állították, Bach még fiatal vívó korában egy versenyen nedves kesztyűben lépett pástra, hogy ezzel megzavarja a találatjelző rendszert. A neve ráadásul meglehetősen kellemetlen kontextusban (egy befolyással való üzérkedési ügyben) szerepelhetett a keletnémet titkosrendőrség, a Stasi aktáiban. Bach a vádakat határozottan tagadta, a film állításait „nonszensznek” nevezve. Azt viszont már nem rendezhette le ennyivel, hogy a kuvaiti NOB-tag, Ahmad al Sabbah sejk nyíltan hangoztatta, hogy őt támogatja, márpedig ez a küldötteknek szigorúan tilos. A sejk a NOB egyik leg ellentmondásosabb figurája, Ázsiában és az arab világban hatalmas befolyása van, rengeteg szavazatot tud mozgósítani, sokak szerint Tokió és a birkózás is neki köszönheti győzelmét. Bach egyik legyőzött kihívója, Denis Oswald szerint a német sportdiplomata is a sejk zsebében van, ezért a közeljövőben nem árt felkészülni több, a keleti világnak kedvező döntésre.
Bach egyébként legfőbb céljaiként a szokásos körök (dopping és illegális fogadások elleni harc) mellett az olimpiák megpályázási és rendezési költségeinek csökkentését jelölte meg, valamint ígéretet tett, hogy megvizsgálja, lehetséges-e új sportágak felvételével bővíteni a játékok programját. A magyar sportvezetők örültek Bach megválasztásának, Szabó Bence MOB-főtitkár és Schmitt Pál NOB-tag vívóként jól ismerik őt, és a közelmúltban Borkai Zsolt MOB-elnök is személyesen tárgyalt vele.
De milyen helyzetben is veszi át Bach az elnöki széket? Elődje, Jacques Rogge pénzügyileg stabil szervezetet hagy rá, a belga sportdiplomata érdemei vitathatatlanok az olimpiai mozgalom bevételeinek növelése terén – igaz, sokan éppen a játékok túlzott elanyagiasodása miatt bírálták. Politikailag viszont kényes évek következnek: előbb a sokak által melegellenes intézkedési és az emberi jogok semmibe vétele miatt bírált Oroszország (2014, szocsi téli olimpia), majd a nemrég még az országos tüntetési hullám miatt lángokban álló Brazília (2016, riói nyári olimpia) látja vendégül az ötkarikás játékokat. Ilyen helyzetben nehéz lesz tartani a NOB politikailag semleges voltát, a hírek szerint például Bach az első gratuláló telefonját éppen Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kapta, akivel a következő hónapokban sűrűn kell majd konzultálnia.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!