A kétszázötvenedik El Clasicót játszották szombat este: ebből a kollekcióból van mit meríteni… A tegnapi örök rangadó kapcsán felidézünk néhány korábbi „klasszikust” a katalán városban rendezett Barcelona–Real Madrid mérkőzések közül.

  <h1>2006. április 1. Barcelona-Real 1-1. Képünkön Puyol (balra) és Zidane légi párbaja</h1>-
  <h1>2008. december 13. Barcelona-Real 2-0. Képünkön Drenthe kerül a földre</h1>-

2006. április 1. Barcelona-Real 1-1. Képünkön Puyol (balra) és Zidane légi párbaja

- – Kép 1/2

1943. január 10.: Barcelona–Real Madrid 5-5. A szünetben még nem hitték volna a „Barca” szurkolói, hogy döntetlen lesz a vége, mert a házigazdák – az évad gólkirálya, a duplázó Mariano Martin vezérletével – 4-2-re vezettek. Aztán a 62. percben, a szintén két gólt szerző José Valle második „dugójával” 5-3 volt a vörös-kékek javára, de Botella szépített, majd Madrid megmentője, Mardones (a jobbhátvéd!) a befejezés előtt három perccel egyenlített. Mindkét együttesnek ötöse volt, de a végeredményt a Barcelona nem érezte főnyereménynek… 

1958. október 26.: Barcelona–Real Madrid 4-0. „Kubala briliáns, Evaristo igazi gólszerző” – írták a magyar játékmesterről és a mesterhármast elérő brazil csatárról a lapok. Di Stefanónak és Puskásnak már nem volt ilyen jó napja… Czibornak sem, mert a balszélsőt – a Real Madrid uruguayi középhátvédjével, Santamariával együtt – kiállították. Kocsis helyet sem kapott a vörös-kék csapatban, Helenio Herrera „mágus” támadósora így festett: Tejada, Kubala, Evaristo, Suarez, Czibor. 

1960. december 5.: Barcelona–Real Madrid 3-5. Szép kis csomagot vitt Katalóniába a Mikulás, tele volt a barcelonai puttony… Miguel Munoz madridi szakvezető a Canario, Del Sol (1 gól), Di Stefano (2), Puskás, Gento (2) csatárkvintettet küldte a pályára, a másik oldalon pedig a Kubala (1), Evaristo, Martinez (1), Suarez, Villaverde (1) ötös szerepelt. A Barcelona tábora legföljebb azzal vigasztalhatta magát, hogy az Eintracht Frankfurt abban az évben háromra hetet kapott a Madridtól… 

1987. január 31.: Barcelona–Real Madrid 3-2. Gary Linekert szentté avatták Barcelonában, mert az angol csatár negyvenhét perc alatt háromszor „köszönt be”. Majdnem ez is kevés volt: az után, hogy a nyolcvanadik percben, Hugo Sanchez tizenegyesével 3-2-re alakult az állás, a katalánok éveknek éreztek minden momentumot… 

1994. január 8.: Barcelona–Real Madrid 5-0. Ezúttal a brazil világbajnok Romario „volt Lineker”: bevarrt hármat. A holland Ronald Koeman is a helyére küldte a szabadrúgást, és még a cserejátékos Ivan Iglesias is a hálóba lőtt. Cruyff edző kihagyta Michael Laudrupot és Beguiristaint, ám Romario és Sztojcskov ragyogóan működött együtt Amorral, Bakeróval, valamint bizonyos Guar­diolával… 

2007. március 10.: Barcelona–Real Madrid 3-3. A Real Madrid – még Gutival, Raullal, Robinhóval és a két gólt szerző Van Nistelrooyjal – a „Barca” torkára tette a kést, de a triplázó Messi a véghajrában annak ellenére is egyenlített, hogy Oleguert háromnegyed órával korábban kiállították. Ezzel együtt Barcelona nem szívesen gondol a 2007-es esztendőre, mert ugyanabban az évben, egy nappal karácsony előtt Julio Baptista mesés lövéssel emelte fel a Nou Campban a Real Madridot (0-1). A fővárosiaknak igazi ünnepük volt, ám a katalánoknak… 

 

2010. november 29.: Barcelona–Real Madrid 5-0. „A Barcelona a földdel tette egyenlővé a Real Madridot” – szólt a jelentések egyike. Jellemző, hogy Jeffren a 87. percben állt be, és még ő is gólt ért el. Előtte Xavi, Pedro, valamint a duplázó David Villa már elsimította a meccset, ha az indulatokat nem is…

 

Felvezetés, jó elôre

Az El Clásico előjátéka a két edző főszereplésével már péntek éjjel megkezdődött. A Cuatro tv-csatorna dokumentumfilmben mutatta be Guardiola és Mourinho személyiségét és vetélkedését. Megszólalt itt mindenki: rokon, barát, kolléga és kiderült, hogy Pep és Mou már 1994-ben együtt voltak a barcelonai stadionban: Guardiola akkor a Barca játékosa, Mourinho pedig a gránátvörös-kékek segédedzője volt – vagyis egy csapathoz tartoztak. Mára viszont nem sok kölcsönös szimpátia maradt – de hát éppen ez a „több mint vetélkedés, kevesebb mint háború” adja a két csapat találkozóinak sava-borsát. A világ valószínűleg két legjobb csapatának mindig felfokozott hangulatú rangadóját sok száz millióan nézték az egész világon. A spanyolok jelentős része törzskocsmájának képernyője előtt szurkolt – a mérkőzést a fizető csatornák közvetítették.

A lapok szerint mindkét együttes a héten elszenvedett BL-vereséget akarta feledtetni. Fizessen a Madrid – mármint a londoni kudarcért – ezt a címet adta cikkének a Barca-barát Mundo Deportivo és úgy vélte, hogy Messiéknek ugyanúgy kell játszani mint a Chelsea ellen, csak nagyobb koncentrációval és több szerencsével.

A Marca viszont arra emlékeztetett, hogy a Real Madrid pont egy éve a kupadöntőben megverte a Barcát – Mourinho most ezt felemlegetve nyugalmat és optimizmust sugárzott és azzal biztatta a Münchenben a végén kicsit leengedett játékosokat: bízom bennetek.

De nem mindenki klubszimpátiája alapján jósolt: a német klasszis, Uli Stielike, aki egykoron a Real Madrid játékosa volt, így nyilatkozott: a két csapat ereje meglehetősen kiegyenlített, de a Camp Nou pokoli hely minden vendégcsapat számára, ráadásul az utóbbi években a Barca játszotta a szebb focit.


Nemes Gábor (Madrid)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!