Nyugtalan éjszakái lehetnek Sergio Ramosnak, függetlenül attól, hogy a Real Madrid védője két gólt fejelt az itáliai visszavágón (3-1) a Napoli hálójába. A 140-szeres spanyol válogatott futballista ugyanis azt üzente Katalóniának az olasz vetélytárs kiejtése után: „Jobban alszom, ha a Barcelona veszít.”
A „Barca” azonban a párizsi 0-4 ellenére is továbbjutott a PSG ellen; ilyen fordításra még nem akadt példa a Bajnokok Ligája történetében. S a vörös-kékek úgy nyertek 6-1-re, hogy a mérkőzés jelentős részében egyáltalán nem brillíroztak. Ezzel együtt újabb világszenzációt keltettek, túl azon a kuriózumon, hogy edzőjük, a nyáron távozó Luis Enrique előbb jelentette be lemondását, mint a megszégyenült francia együttes trénere, a spanyol Unai Emery.
A „csodának” három oka van:
1. A párizsiak rémülete. Noha a vendégek hatalmas előnnyel érkeztek a Nou Campba, ott páni félelem fogta el őket, és joggal mondta Marco Verratti, a PSG olasz középpályása: „Három gól előnyt adtunk a Barcelonának.” A L’Equipe című francia sportnapilap is megalapozottan állapította meg: „A párizsiak hiába panaszkodnak a vitatható tizenegyesekre, s a valóban túl hosszú ráadásra, nincs érv, mely elfogadható, nincs kifogás, mely hallható.”
2. A bíráskodás. A nürnbergi születésű, ám török származású Deniz Aytekin nyilvánvalóan „elvezette” a találkozót. Már akkor tévedett, amikor Di Maria buktatásáért (3-1-nél) nem ítélt tizenegyest a franciáknak. Hogy a sporttárs mennyire fals döntést hozott, arra jellemző: a szabálytalankodó Mascherano elismerte, hogy közbelépéséért büntető járt volna. Ennél is nagyobb hiba volt azonban – a semmiért – megadni azt a tizenegyest, melynek nyomán Neymar a 91. percben 4-1-ről 5-1-re alakította az állást. Még az ABC című spanyol lap is így értékelt: „Aytekin elfogultsága döntőnek bizonyult. A játékvezető a rossz emlékű norvég Övrebót idézte fel.”
3. Neymar káprázatos alakítása. A Barcelona brazil sztárja Párizs után azt mondta: „A továbbjutásra egyszázaléknyi esélyünk maradt.” A visszavágót követően viszont így nyilatkozott: „Ez volt a legjobb meccsem, amelyet valaha játszottam.”
Ha meggondoljuk, hogy huszonöt éves korára már 75-szörös brazil válogatott, és a nemzeti együttesben nem kevesebb, mint 50 gólt ért el, akkor eléggé jól kellett futballoznia, hogy ezt a másfél óráját tegye az első helyre… Játékával kapcsolatban a földkerekség valamennyi táján tobzódnak a tirádákban, csak úgy röpköd a „fenomenális”, valamint a „zseniális” jelző. A Daily Mail egyenesen „a futball új királyának” nevezte a csatárt. De még ez a lenyűgöző produkció is kevés lett volna Aytekin szíves segítsége nélkül, aki például nem állította ki a brazilt egy kíméletlen belemenése után.
Magam amúgy azok közé tartoztam, akik nem tudták elképzelni, hogy a Parc des Princes 0-4-e után még negyeddöntős lehet a Barcelona. Pedig ott ültem a Mineirao stadionban a 2014-es világbajnokság brazil–német elődöntőjén. Az 1-7 óta betéve tudhatnám, hogy a labdarúgásban – miként az életben általában – semmi sem lehetetlen…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!