A felzárkózásról: így mennek a dolgok valahol középen

 
A brazil Willian (jobbra) számára nem kell már szobát kivennie a Sahtarnak – a középpályás az Anzsiba igazolt

Donyeckben mostanában nincs különösebben hideg, a jövő hétre mínusz kettő és plusz három Celsius-fok közötti maximum-hőmérsékletet jósolnak a meteorológusok. A futball-előkészületekhez azonban az enyhe ukrán tél sem megfelelő, ezért a Sahtar csapata – huszonkilenc játékossal – hetek óta príma klímájú helyeken táborozik, hogy megcáfolja azokat a prognózisokat, melyek szerint több mint 34 százalék az esélye annak: február 13-án, a Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első mérkőzésén a Dortmund legalább két gólt szerezve győz Donyeckben (14,23%: 3-1, 10,86: 2-1, 9,74: 2-0). A kiváló német együttes messzemenő elismerését tükrözik ezek a számok, hiszen a Sahtar abból a csoportból jutott tovább, amelyben a Juventus és a Chelsea is szerepelt, s amely négyesben a BL londoni címvédője hoppon maradt…

Amúgy azért csak huszonkilenc labdarúgóval kelt útra az ukrajnai garnitúra, mert a harmincadikat – azaz lehet, hogy az elsőt – éppen eladni készült. Az Angela Davis-frizurájú, BL-felfedezett Williant a Chelsea akarta szerződtetni, de az Anzsi Mahacskala olyan ajánlatot tett a ragyogó technikájú irányító középpályásért, amelyet nem lehetett visszautasítani. A mai, krízissel terhelt világban 35 millió euró még az elit kategóriában is nagy pénz: a Real Madrid fizetett ennyit a horvát Modricért a Tottenhamnek. (Szerény véleményem szerint meggondolatlanul, de az ilyesmi nem újdonság a jelen „királyi” klubjánál.) Ám Willian nélkül is maradt „néhány” brazil a Sahtarnál: a harkovi Metaliszttól 15 millió euróért megvásárolt, a Porto Alegre-i Internacionallal Libertadores Kupa-győztes Taisonnal együtt tíz „szambatáncos” tartozik a kerethez. Védő egy sincs köztük, és védekező középpályás is csak kettő van: a válogatottban is többször megforduló, a BL-ben szintén kitűnő Fernandinho, valamint Bruno Renan. A többi mind támadó játékos, úgyhogy az offenzívát illetően két dél-amerikai sorral kalkulálhat Mircea Lucescu, a Sahtar hovatovább örökös román szakvezetője. (Igaz, az elöl játszók egyike csak „félig” brazil, Eduardo da Silvát ugyanis honosították Horvátországban, és már 52 alkalommal szerepelt a szomszédos ország válogatottjában.)

A nemzetközi gárda Abu Dhabiban kezdte a téli táborozást, és a fényűző Emirates Palace-ben szállt meg. Ebben a hotelben most téli akció van, a legolcsóbb kétágyas szobát éjszakánként már négyszáz euróért is ki lehet venni, azaz naponta hatezer euróból megúszható huszonkilenc futballista elhelyezése. De persze a Sahtar nem egy napot töltött arab földön, hiszen öt előkészületi mérkőzést is vívott, kettőt ezek közül a szentpétervári Zenittel (3-1), illetve a taskenti Lokomotivval (2-1). Ebből kitetszik: az oroszoknak, sőt az üzbégeknek sem kell különösebben spórolniuk… S a kiadásokhoz számoljuk hozzá az edzők, a masszőrök, az orvosok, valamint a vezetők ott-tartózkodásának költségeit, márpedig az elöljárók nyilván nem egyszerű szobában laknak. Akciós áron félmillió forintnak megfelelő összeg egy éjszaka az Emirates Palace lakosztályaiban…

Érthető, ha tíz januári nap után a Sahtar visszatért Európába, de nem Donyeckbe, hanem Murcia tartomány híres üdülőhelyére, a vízi sportok paradicsomaként emlegetett La Mangába utazott. A kellemes körülmények jó hatással voltak az együttesre, hiszen a gárda a próbameccseken sorra győzte le a Rosenborgot (1-0), a Göteborgot (2-1), három napja pedig a moszkvai CSZKA-t (2-0), és Willian helyén nem az új szerzemény Taison, hanem a huszonkét esztendős Douglas Costa szerepelt, aki tizennyolc évesen nyert ezüstérmet 2009-ben, az U20-as világbajnokságon. (Abból a brazil utánpótláscsapatból került Ukrajnába Alex Teixeira és Maicon Pereira is.)

A „vándorcirkusz” a Bajnokok Ligája kieséses szakaszának nyitányára otthon lesz…

Amúgy nem a legmagasabb besorolású művésztársulatról: európai értelemben középcsapatról van szó. Ahogyan a Galatasaray is az. A török klub úgy szerezte meg – a holland Sneijder után – az elefántcsontparti Drogbát, hogy (túl a hétmilliós vételáron) másfél évre hatmillió eurót fizet neki, és meccsenként legkevesebb 15 ezer, egyes források szerint 30 ezer eurót szurkol le a csatárnak.

Mondom, ez a masszív közép. És most próbáljunk meg a magyar futball felzárkózásáról álmodozni…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!