A labdarúgó BL-nyolcaddöntő visszavágója előtt azt írták a ciprusi lapok: „Az APOEL készen áll Ciprus sportjának legnagyobb estéjére.” Meglehet, nem is csupán a sportról van szó. Mert amint bekövetkezett – megint csak a szigetországi újságok szerint – „a világ nyolcadik csodája”, azaz a nicosiai csapat bejutott a legjobb nyolc közé, Demetrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök két levelet is küldött a klubnak.
Ez nem is kétséges. Amikor (2008-ban) a tréner Nicosiába érkezett, váratlanul az európai előmenetelről kezdett beszélni, leszögezve: „Ez nem megy a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” A merész programra sokan nyilván csak legyintettek Cipruson, mondván: „Ugyan, mi és a nemzetközi nívó…” Ám 2010-ben az APOEL a BL-selejtezőben kiejtette a belgrádi Partizant, valamint az FC Koppenhágát is, és bejutott a csoportkörbe. Noha ott a negyedik helyre szorult a Chelsea, Porto, Atletico Madrid trió mögött, egészen más dimenzióba került, mint – mondjuk – 1963-ban, amikor a Kupagyőztesek Európa Kupája második fordulójában 16-1-re kikapott a későbbi finalista Sportingtól. (Hajdanán Magyarország is más régiókban mozgott: a lisszaboni együttes az MTK-val vívta a döntőt.)
A felfutásnak rendkívüli hatása volt: a 2010/2011-es bajnoki évadban 9418-ra emelkedett a nézőátlag az APOEL hazai bajnoki meccsein, míg a múlt nyáron már hétezer fogyott el az egész évadra szóló bérletekből. Ilyen rohamra korábban nem volt példa, miként arra sem, hogy rendszeresen megteljen a nicosiai stadion, márpedig a BL mostani kiírásában nemegyszer zsúfolt ház, több mint 22 ezer néző előtt lépett pályára az együttes. Eleinte nem volt tolongás, hiszen a csapat az UEFA-ranglista 125. helyén kezdett (igaz, három évvel ezelőtt még 190.-ként jegyezték), ennek megfelelően már a selejtezők második körében játszania kellett, de nem volt idény eleji a formája: kiütötte az albán Skenderbeu (2-0, 6-0), aztán a Slovan Bratislava (0-0, 2-0) és a Wisla Krakkó együttesét (0-1, 3-1) is.
Majd hozzáfogott, hogy valóban megszerezze az európai tekintélyt és éves költségvetésének a kétszeresét. Az APOEL kevesebb mint tízmillió euróból gazdálkodik, bámulatos szereplésével pedig húszmilliót kasszírozott (eddig). Az UEFA-rangsorban a 62. helyre kapaszkodott fel, de még ez is semmi ahhoz képest, hogy a negyeddöntőben van a Bajnokok Ligájában. A csoportkörben – két győzelemmel, három döntetlennel és a zárófordulóban elszenvedett, a sorrendet már nem befolyásoló egyetlen vereségével – az első helyet érdemelte ki a Zenit Szentpétervár, Porto, Sahtyor Donyeck hármas előtt, majd a legjobb tizenhat között kiejtette azt az Olympique Lyont (0-1, 1-0), amely az APOEL büdzséjének legalább a tizenötszörösével – egyes források szerint a tizenhétszeresével – működik. A nicosiai klub korábbi nagy edzői (odafenn vagy itt, a Földön) nem győzik megemelni a kalapjukat Jovanovics előtt: többek között Künsztler József, Guttmann Béla, Zsengellér Gyula, Szendrődi Lajos, továbbá a lengyel Jacek Gmoch, a bolgár Hriszto Bonev, az osztrák Kurt Jara tiszteleg a szerb trénernek.
Talán mondani sem kell: ciprusi csapat mostanáig nem szerepelt a BEK vagy a BL negyeddöntőjében. A szigetország huszonötödikként iratkozott fel e listára: a legjobb nyolc között – az angol, a francia, a holland, a német, az olasz, a portugál, a spanyol képviselőkön kívül – belga, bolgár, csehszlovák, görög, horvát, jugoszláv, lengyel, magyar, norvég, orosz, osztrák, román, skót, svájci, svéd, török és ukrán együttes (együttesek) tartozott (tartoztak) a nyolcas mezőnyhöz. (Ha csak a Bajnokok Ligáját számítjuk, akkor Ciprus tizenhatodikként lépett be az elit „klubba”.) S bár a Lyonnal szemben mindössze három ciprusi futballista – a jobbhátvéd Purszaitidisz, a középpályás Haralambidisz, valamint a csereként beküldött Alekszandru – vonult fel, a légiósok sem világmárkák, hiszen a hat brazil kerettag legdrágábbika, a Bajnokok Ligája mostani kiírásában már hét gólnál járó Ailton Almeida szerződtetéséért sem fizetett többet az APOEL 800 ezer eurónál. Megannyi külföldi játékosa némelyikét pedig 80-90 ezer euróért vette meg…
Ám úgy látszik, a szerelem szigetén nem csupán romantika, hanem szakértelem is van.
Kiváltképp tudják ezt értékelni ott, ahol sem ez, sem az nincs.
Nem a ciprusiak továbbjutása volt az egyetlen szenzáció a Bajnokok Ligája szerdai játéknapján, Lionel Messi ugyanis a Leverkusen elleni, 7-1-re megnyert mérkőzésen „mesterötöst” ért el, amelyre a BL 1992-es indulása óta még senki sem volt képes. Sőt a BEK-ben is utoljára 1979-ben volt példa hasonlóra, akkor a dán Sören Lerby rúgott ötöt a ciprusi Omoniának az Ajax színeiben. Nem véletlen, hogy a Barcelona sztárja azóta fölényesen megnyerte a spanyol Marca, illetve a brit The Guardian internetes oldalán indított szavazást is, amelyek azt tudakolták az olvasóktól, kit tartanak minden idők legjobb labdarúgójának. Az argentin mindkét helyen 50 százalék fölötti eredménnyel győzött, a Marcánál Zidane és Maradona, a Guardiannal pedig Maradona és Pelé végzett mögötte a képzeletbeli dobogón.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
