Paravánok mögött

A terem elképesztő nagyüzem, zsúfolásig telve kártyázó emberekkel. Kis, négyes asztaloknál verik a blattot, férfiak és nők, idősek és fiatalabbak vegyesen. Ugyan, kik azok, akik ma a bridzset sportszerűen űzik Magyarországon? Értelmes tekintetek, de a lezser ingek, pulóverek és szoknyák uniformisa semmit sem árul el. Torzonborz és kopasz fej ugyanúgy akad közöttük, ahogy középkorú hölgy, vagy szőke bombázó. Az arcokon feszült figyelem, a levegőben talányos zümmögés. Olykor horkanások, kiáltások röppennek: Treffet kérek! Zsűri! Az asztalok közepén paraván emelkedik, amelyik az egymással szemben ülő és párt alkotó két-két játékost elrekeszti, nehogy egy orrvakarással vagy szemöldökrándítással jelezhessenek egymásnak. Időnként felhúzzák a paravánon lévő kisablakot, és úgy játszanak, akkor legalább egymás kézmozdulatait, s a lapokat láthatják.

Csepeli Miklós egyetemi tanár, egykori válogatott, e királyinak nevezett kártyajáték egyik „nagy öregje” – aki számos tanulmányt publikált már a sportágról és történelméről – úgy véli, hogy a bridzs, mint sport az utóbbi évtizedekben, visszaszorulóban van idehaza. Az amatőrök között is jobbára az idősebbek játsszák, és már ők is a szüleiktől örökölték. A csúcspont a múlt század harmincas éveire tehető. Akkor még Európa-bajnokságot is nyert a magyar válogatott. „Sajnos a háború környékén a zsidó középosztályt, utána pedig, a keresztény középosztályt fejezték le Magyarországon, így ez az igényes szellemi sport elveszítette két nagy létszámú bázisát – állítja Csepeli. – Nagy kár, hogy ma kevés fiatal űzi, holott rendkívül modern játék. Épp azokra a magatartásformákra apellál, amelyek ma a való világban is szükségesek a túléléshez. Az információk szemfüles, célirányos begyűjtése, azonnali értékelés és kreatív kombináció, majd gyors és határozott döntéshozatal.”

Pedig éveken át nagyon sok fiatal zarándokolt például a Szigeten a bridzssátorba, hogy ellesse a bemutató partik egyes mozzanatait. „Csakhogy ez egy komoly szellemi teljesítményt igénylő játék – jegyzi meg Hajlik Gábor, a népszerű budapesti Ecsed utcai klub vezetője, a szigeti bridzs egykori fő szervezője –, és legalább fél év-egy év szükséges ahhoz, hogy az ember egyáltalán megértse, miről van szó, és már élvezni is tudja a partikat. A mai fiatalok számára túl lassú az a tempó, ahogyan a bridzset bekebelezhetik.”

Na, igen. Manapság a médiacsillogást is élvező póker mindent visz. Magyarországon korábban státuszszimbólumnak számított a bridzselés. Nem a plebejus ulti, nem is a decens römi, a kiválasztottak, a sznobok kártyajátéka volt. De valami változott: ma már középiskolás és egyetemista fiataloknak tartott tanfolyamok, vagy a magyar ifjúsági bajnokok által létrehozott Bridzs Akadémia eredményei bizonyítják, hogy ez a játék szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhető.

A Magyar Bridzs Szövetség országos és regionális versenyrendszerében – Nádasi Tibor szövetségi elnök adatai szerint – körülbelül 700-800 játékos vesz részt. További 500-600 játékos fordul meg a klubokban rendezett versenyeken. Az ezen kívül játszókról csak becslések vannak; de országos tapasztalat, hogy nagyon sokan a családban, baráti társaságban, nyugdíjasklubban és művelődési házban vagy az interneten bridzselnek rendszeresen, a számuk elérheti a 10 ezret is. A szövetség évente mintegy 17-20 millió forintból gazdálkodik, ebből kell fenntartani a versenytermet, 4 nagy bajnokságot lebonyolítani (van, amelyiket 5 osztályban), ebből működtetik honlapjukon a Bridzsélet újságot, és ebből utaznak a nemzetközi versenyekre. Igyekeznek támogatni a tehetséges fiatalok utaztatását is.

Józan paraszti ész, vagy valamilyen speciális személyiségjegy teszi a bridzsjátékost? Kovács Gergely, a Bridzsélet főszerkesztője szerint a logika, a koncentráció, és az intuíció három alapvető tényező, de kellenek matematikai, és pszichológiai ismeretek is hozzá, sőt, megfelelő állóképesség is szükségeltetik. Sok tehetséges ember, tudós és művész is a bridzsszenvedély rabja lett, jobbára sajátos karakterrel bíró, öntörvényű elmék. Vizy E. Szilveszter, az Akadémia volt elnöke például ma is rendszeresen bridzsel a barátaival, ugyanígy Jordán Tamás, Vágó István vagy Bródy János. De ki tudta például Omar Sharif libanoni származású amerikai filmszínészről vagy Warren Buffettről, a zseniális amerikai üzletemberről, hogy él-hal a bridzsért? Tán a nagy vagyon felhalmozásához hasonló kombinatív észjárásra van szükség? A mi Ottlik Gézánk pedig, szépírói művészete mellett Európa-hírű bridzsszakíró is volt, egyszer még a világ legnagyobb bridzslapja, a Bridge World nyomtatását is leállították, mert akkor érkezett meg egy Ottlik-cikk, és a szerkesztők fontosnak tartották, hogy még abba a számba bekerüljön.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!