Katalin bíró - Egy fiatal hölgynek azt a furcsa kérdést tettem fel, hogy szokták-e szidni. – Ez nem is kérdés, mert ez a mi „szakmánk” velejárója – válaszolja Kulcsár Katalin, akit 2016-ban a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet (IFFHS) szavazásán a világ legjobb női labdarúgó-játékvezetőjének választottak.
– Korábban a labdarúgó-játékvezetés a férfiak „belügye” volt. Hogy jutott eszébe, hogy erre a pályára adja a fejét?
– Édesapám is játékvezető volt. A foci mindig nagyon vonzott, és ha akkoriban a környékünkön lett volna női csapat, a szüleim biztosan oda vittek volna. Ami pedig a bíráskodást illeti, nem én voltam az „úttörő”, de mihelyt lehetett, azonnal elvégeztem a játékvezetői tanfolyamot. Végigjártam a különböző osztályokat, amíg eljutottam a hazai első osztályú és a nemzetközi mérkőzésekre. Életemben először édesapámmal együtt vezettünk meccset, Ravazdon, a megyei harmadosztályban. Én voltam a partjelzője, ahogy most nevezik, az asszisztense.
– Egy neves magyar játékvezető azt mondta, az a jó bíró, akit nem vesznek észre a pályán. Erről mi a véleménye?
– Igen, van ebben valami. Nekünk is az a jó, ha észrevétlenek tudunk maradni, hiszen akkor nem rólunk szól a mérkőzés, hanem a játékról. A kritikus szituációkban viszont éppen azért kell előtérbe kerülnünk és döntéseket hoznunk, hogy a mérkőzés visszatérjen a normális kerékvágásba.
– Szigorúnak tartja magát?
– Mindig az adott helyzet dönti el, hogyan kell fellépnem, és mindig meg kell találnom a lehető leghatásosabb kifejezési formát.
– Hibázott már?
– Nincs hiba nélküli ember, de azért dolgozom, hogy ez minél ritkábban forduljon elő.
– Amikor a férfiak mérkőzését vezeti, a játékosok figyelembe veszik, hogy a játékvezető a másik nem képviselője?
– A célom az, hogy nem mint nőt, hanem mint játékvezetőt fogadjanak el. Ez azért nehéz néha, mert a női bíróhoz kapcsolódik némi negatív sztereotípia. De innen szép nyerni. Megjegyzem, a férfiaknak se könnyű, hiszen a meglévő tekintélyt is könnyű elveszteni. Igazából minden játékvezetőnek minden mérkőzésen meg kell küzdenie azért, hogy a tekintélyét mindvégig megőrizze, és ezt elsősorban jó ítéletekkel lehet elérni.
– Korábban említette, hogy a játékvezetés egyben sport is. Mit ért ezen?
– A mai modern játékvezetés egyik legfontosabb alapeleme a kiváló fizikai állapot, hiszen a csapatok játéka is rengeteget gyorsult az évtizedek alatt, ezzel pedig lépést kell tartanunk. Én a hét szinte minden napján edzek, ami segít abban, hogy a mérkőzéseken 9-10 kilométert is teljesítsek.
– Melyik mérkőzést tartja eddigi pályafutása csúcsának?
– Nehéz egy-egy mérkőzést kiemelni, hiszen volt szerencsém már világ- és Európabajnokságon is vezetni, de a női Bajnokok Ligája-döntő és a férfi NB I-es mérkőzésem biztosan a legfontosabb meccsek között van.
– Mit szólt, amikor megtudta, hogy önt választották a világ legjobb női játékvezetőjének?
– Meglepődtem. Bár itt nem kifejezetten a szakmabeliek szavaznak, de több kiváló társam van, és nagy eredmény, hogy én kaptam a legtöbb voksot. Ez nem egy mérhető sportág, az pedig, hogy a szakma hová sorol minket, abból derül ki, hogy minél rangosabb, minél fontosabb feladatokat kapunk, ez mutatja, hogy bíznak a képességeinkben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!