Egyes MMA-gálákon se bíró, se orvos nincs.
- A nem regisztrált edzők azt csinálnak, amit akarnak.
- 10 éves gyerekeket is beküldtek a ringbe.
B***d szét a fejét! Ugorjál már rá! – rekedt férfihangok süvöltenek a hálóval kerített ring körül, benn két tinédzser. Ketrecharcolnak. Hogy meddig, azt senki nem tudja. Koponyarepedésről, összeesett tüdőről, rúgástól roncsolt torkokról ír a sajtó. Meg arról, hogy MMA-gálákon (kevert harcművészet) védőfelszerelés nélkül vívnak gyerekek és tinédzserek – full contact küzdelmet. Azaz – a felnőttviadalok szabályai szerint – senki nem foghatja vissza magát, a teljes erejű ütéseket, rúgásokat, nem beszélve a dobásokról, a feszítésekről és a földharcról. Határeset, hogy jobbak-e ezek az összecsapások, mint a kutyaviadalok, fakad ki Leyrer Richárd.
A Magyar Kick-Box Szövetség elnökét (aki egyben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke is) nem a sérülések háborítják fel igazán.
Szerinte tudomásul kell venni, hogy az élsport veszélyes üzem, mindenki a saját határait próbálja átlépni – épp ezért az edzőnek kiemelt felelőssége van abban, hogy mentálisan és fizikailag „csúcsra járassa” tanítványát, másrészt ne engedje elégtelen körülmények között versenyezni. Csakhogy, figyelmeztet Leyrer Richárd, az alapvető probléma az edzőkkel van – pontosabban azzal, hogy sokan valójában nem edzők.
A megfelelő képesítéssel és felkészültséggel bíró szakemberek zöme tagja a Magyar Edzők Társaságának, ám a nem regisztrált edzők gyakorlatilag azt tehetnek, amit akarnak – senkivel sem kell egyeztetniük, szervezhetnek akár MMA-gálákat is. Egy kocsmában is lebonyolíthatják a rendezvényeket – utóbbira sok példa akad –, miközben előfordul, hogy a meccseken nincs orvosi felügyelet, és a képzett bírókat is nélkülözik.
Éppen ezért Leyrer Richárd azt ajánlja a szülőknek, ellenőrizzék az edző papírjait, mielőtt a „kezére” adnák a gyermeküket. Merthogy egy felnőtt a saját bőrét viszi vásárra, míg egy kis- vagy fiatalkorúnak az edző a példaképe, utasításait híven követi.
Azt az interpretációt, hogy az MMA lehet a szegény gyerekek kitörési pontja, és a szülők kvázi pénzt kapnak a versenyekért, a MOB alelnöke tévedésnek tartja. Szerinte nincs szó pénzmozgásról a klubok és a szülők között. Azzal viszont egyetért, hogy a küzdősport kitörési pont lehet – hiszen egy küzdősport elsajátítása hosszú folyamat, aminek során fegyelmet, kölcsönös tiszteletet és közösségben való létezést tanulhatnak a „bunyóspalánták”.
Az ügyből parlamenti téma lett, ellenzéki és kormánypárti képviselők közösen sürgetik a sporttörvény módosítását a gyermekek védelmének érdekében.
Több, az olimpián nem szereplő küzdősport hazai szövetségének elnöke együttműködési megállapodást írt alá a kiskorúak védelmében a MOB székházában. Ennek egyik pontja szerint a jövőben 14 éven aluliak számára nem lehet full contact küzdelmeket szervezni. (A szakma úgy tudja: előfordult, hogy 10 éves gyerekeket „engedtek egymásnak”.) Megeshet, hogy a „kezdő kor” 16 évre kúszik fel, most az uniós tagországok szabályozását vizsgálják – és ott a 16 éves korhatár a bevett, sőt egyes tagállamok csak nagykorúaknak engedélyezik a full contact küzdelmet. Leyrer Richard bízik benne, hogy a szakma javaslatait a parlament az őszi ülésszakon beemeli a sporttörvényekbe
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
