Amikor a zürichi Emil Hofner egy bieli tornaünnnepélyen először mutatta be a híres páros kört a lovon (1886-ot írtunk akkor, később ez lett a tornászoknál a lovazás alapmozgása), az elem annyira meglepte a versenybírókat, hogy kérték, mutassa be újból. Hasonló meglepetés érte a tornásztársadalmat néhány évtizeddel később, a terpesztett lábbal végrehajtott pároskör láttán is. „Egyesek először tartáshibás körnek tartották, később aztán ez az elem az egyik leglátványosabb figurája lett a lótornának” – írja Hamza István A torna, erő, bátorság, harmónia című könyvében.
Épp ilyen revelációval hatott a 2008-as olimpián Berki Krisztián lógyakorlata. A kápán végrehajtott, Thomas-körrel kombinált orsót azóta se tudja rajta kívül senki végigcsinálni. „2008-ban mutattam be először a Thomas-orsót kápán. Londonban ezzel kezdtem a gyakorlatomat. Sok mindent elérhet egy sportoló, de az, hogy elemet neveznek el róla, talán a legnagyobb dicsőség a pályafutásában!!! – írta keddi Facebook-bejegyzésében a korábbi olimpiai és világbajnok tornász. – 9 év telt el és jövőre már Berki-elemként szerepel a kódban és E-értékű erősséget kapott!!!”
Berki egyébként maga is elismeri, hogy a nehéz és bonyolult mozdulatsort ő sem mindig illeszti be a gyakorlataiba. „Talán egy kezemen is meg tudom számolni, hogy az elmúlt évek nagy versenyein hány alkalommal mutattam be. Egyébként a világon egyelőre senki sem tudja megcsinálni rajtam kívül, egyszer láttam egy ázsiai versenyzőtől egy próbálkozást, de a felénél leesett” – mondta a magyar tornász.
Bevett szokás a tornában, hogy egy-egy elemet az első bemutatójáról neveznek el. A Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) szabálya szerint akkor nevezhető el tornaelem egy tornászról, ha azt a világon először mutatta be világversenyen. (Az új elemet legkésőbb egy nappal a verseny előtt írásban be kell nyújtani a Technikai Bizottsághoz, mellékelve az elemről készült videofelvételt. A Technikai Bizottság meghatározza az elem értékét, ugrás esetén a kiinduló pontszámot, és az információt eljuttatják minden nemzeti szövetség képviselőjéhez és a versenybírókhoz. Elemet elnevezni a bemutatójáról azonban hosszabb folyamat, valahogy úgy kell elképzelni, mint a boldoggá vagy a szentté avatást. Mindenesetre az a tornász, akiről végül elemet neveznek el, biztosan boldog lesz. Bocsánat.)
Gyakran előfordul, hogy egy tornaelem nem arról kapja a nevét, aki először végrehajtotta, mert azt nem világversenyen tette. A híres Thomas-kört például először 1973-ban egy Larson nevű amerikai tornász csinálta meg, mégis az amerikai Thomasról nevezték el, mivel az 1976-os montreali olimpián, tehát világversenyen először ő építette be lógyakorlatába. Hasonlóan járt a magyar Molnár Imre, aki 1969-ben gyűrűn, idehaza bemutatott egy különleges elemet, amelyet végül a japán Honmáról neveztek el, mert 1970-ben, a ljubljanai világbajnokságon először ő mutatta be sikeresen.
Nem kevésbé furcsa elnevezésekkel találkozhatunk egy másik pontozásos sportágban, a műkorcsolyában is. Gyerekkoromban minden korcsolyaközvetítés egy-egy megoldatlan bűnügyet sejtetett. Ki ne gondolkodott volna el azon, vajon ki az a dupla leszúrt Rittberger, vagy a rejtélyes Mr. Axel és Herr Lutz?
A nagy öregek közül talán a norvég Axel Paulsen a legfontosabb. A róla elnevezett ugrásban a versenyző előre-kifelé ívben futó lábáról ugrik fel, a másfél fordulatos forgás után a másik lábára hátra-kifelé irányban érkezik vissza. Axel Paulsen (1855–1938) egyébként eredetileg gyorskorcsolyázó volt: 1883-ban végigverte a világot egy amerikai versenyen. Egy mérföldön és 10 mérföldön is verhetetlen volt.
A svéd Karl Emil Julius Ulrich Salchow abszolút csúcstartó a sportágában. Tízszeres világbajnok volt a maga idejében (1901 és 1910 között). 1909-ben ő volt az első, aki egy hátra-befelé kezdődő ugrásból, egy fordulat megtétele után a másik lábára ugyancsak hátra, de kifelé ívben érkezik vissza. Később ugyanezt az ugrást két fordulattal is megcsinálta. Alois Lutz osztrák műkorcsolyázó volt, és 1913-ban mutatta be először a róla elnevezett ugrást (a hátra-kifelé ívben futó versenyző lengő lábának jégre leszúrásával ugrik fel és egy fordulat megtétele után a leszúrást végző lábára, hátra-kifelé érkezik). Később megcsinálta ugyanezt két fordulattal is (dupla Lutz).
A végére hagytam kedvencemet, a dupla leszúrt Rittbergert. Ez az elem egy bizonyos Werner Rittbergerről kapta a nevét. A derék német korcsolyamester 1891-ben született, majd 25 évvel később feltalálta a róla elnevezett ugrást (a korcsolyázó jobb lábon siklik hátrafelé, bal elöl keresztezi a jobb lábát. Majd elrugaszkodik, és a megfelelő számú fordulat megtétele után szintén jobb lábra érkezik vissza.)
A leszúrt Rittbergernél az elrugaszkodás előtt a korcsolyázó bal lábbal leszúr a jobb láb mögé, és a két láb egyforma erővel rugaszkodik el a jégtől.
Tessék, egy rejtéllyel és egy illúzióval már megint kevesebb.
A tornasportág történetében sok olyan magyar tornász van, akiről tornaelemet neveztek el. Magyar Zoltán (képünkön) lett a névadója a „szökkenő vándornak”, Sivadó Jánosról pedig a hátrafelé végrehajtott haránt „végigvándort” nevezték el. De Kovács Péter, Guczoghy György, Borkai Zsolt, Csollány Szilveszter, Ónodi Henrietta, Nyeste Adrienn és Varga Adrienn is adott már elemet a tornasportnak.
Két évvel ezelőtt, a nanningi torna-világbajnokságon a német Andreas Bretschneider soha nem látott nehézségű mozdulatot mutatott be. Bretschneider nyújtón hátraszaltója, két teljes csavarral a sportág történetének legnehezebb figurája, vagyis H besorolású. „Ezt a mozdulatot mindig is kivitelezhetetlennek tartották. Amikor elkezdtem gyakorolni, én is csak nevettem rajta. Nagyon nehéz, az első 18 hónapban a 800 kísérletemből csak nyolc sikerült” – mondta Bretschneider, aki most már körülbelül 75 százalékos sikerrel tudja megcsinálni az elemet.
Berki Krisztián sérülése miatt lemaradt Rióról, de a róla elnevezett elemmel vigasztalódhat
Cukahara Micuo, ötszörös olimpiai bajnok japán tornász. Lóugrásban róla nevezték el a hátra zsugorszaltót, amelyet azóta magyar tornászaink is beiktatnak gyakorlataik végére.
Werner Rittberger. Láthatóan senki se szúrta le, ő viszont iskolát teremtett.
Axel Paulsen eredetileg gyorskorcsolyázó volt, a maga idejében szélvészgyors.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!