Lekaparták a penészt Győrtől Bajáig

Kozák Danuta, Csipes Tamara, Szabó Gabriella, Fazekas-Zur Krisztina, ők négyen szereztek érmet, három aranyat a tavalyi riói olimpián. Az egy hete véget ért plovdivi Európa-bajnokságon egyikük sem volt ott: Kozák és Csipes gyermeket vár, Szabó és Fazekas-Zur pedig rossz formában volt az Eb előtt. A magyar nők mégis minden egyéni számot megnyertek, de a teljesen új négyes is aranyérmet hozott haza Bulgáriából.

A 20 éves Takács Tamara (500 egyes és négyes), a 22 éves Lucz Dóra (200 egyes és 500 négyes), valamint a 23 éves Bodonyi Dóra (1000 és 5000 egyes) is kétszer hallgathatta meg a Himnuszt a dobogó tetején.

A 23 éves Farkasdi Ramóna és Hagymási Réka Plovdivban debütált felnőttvilágversenyen, és rögtön nyerni is tudott kajak páros 1000 méteren.

„Ahogy jöttek ezek a szép problémák, hogy a versenyzőink közül ketten is anyai örömök elé néznek, mindenkinek volt egy kis fejfájása, de ez megnyitotta az utat a fiatal tehetségeink előtt” – kezdte Hüttner Csaba szövetségi kapitány. „Húsz éve is történt egy generációváltás, most is. A versenyzőink meg fognak ragadni a felnőttmezőnyben akkor is, ha a nagy királynőink visszatérnek. ”

Hüttner Csaba kiemelte, annyira azért nem volt meglepetés a fiatalok jó szereplése, hiszen a korosztályos világversenyeken rendre remek eredményeket értek el, vannak közöttük U23-as világbajnokok, ezüst- és bronzérmesek. Sokan azt gondolták, hogy a felnőttmezőny nagy ugrás lesz nekik, ők azonban rácáfoltak a kétkedőkre, akik szerint csak azért juthattak ki egy rangos felnőtt- világeseményre, mert a legnagyobbak távol voltak. Lassan el kell fogadni, hogy most ők a legnagyobbak.

A férfi kajakosoknál is történt egyfajta generációváltás az elmúlt években. A londoni olimpián aranyérmes Dombi Rudolf és Kökény Roland már 30, illetve 41 éves, a négyesben ezüstérmes hajóból Kulifai Tamás 28, Pauman Dániel 30, Tóth Dávid 32, Kammerer Zoltán pedig 39 éves. A felsoroltakból csupán utóbbi jutott ki az Eb-re, aki 20 évvel ezelőtt ugyanígy Plovdivban szerezte első Eb-érmét, most azonban csúnyán leszerepelt a négyessel 1000 méteren.

Hatalmasat ment viszont a Nádas Bence, Tótka Sándor páros, amely nem hivatalos világrekorddal nyert 500-on, előbbi 21, utóbbi 22 éves. A két kajakos négyesben is világcsúccsal győzött, ott a 21 éves Mozgi Milán és az idősebb korosztályt képviselő, 31 éves Molnár Péter ült még a hajóban.

Birkás Balázs és Balaska Márk 200 párosban nyert úgy, hogy olimpiai bajnokok voltak a vert mezőnyben, mindketten 21 évesek, míg 200 egyesben a 24 éves, ezüstérmes Horváth Bence csupán 75 ezredmásodperccel maradt el a győztes olimpiai bajnok Heath-től.

Hogy minek köszönhető a kajakosok kimeríthetetlen aranybányája? A Magyar Kajak-Kenu Szövetségben Schmidt Gábor elnök vezetésével szisztematikus munka folyik. A szövetség profin működik, a szigorú értelemben vett szakmától egészen a kommunikációig mindenre odafigyel.

Jó példa erre, hogy külföldi edzőtáborba vonultatja már az utánpótlást is, amikor itthon még nincsenek megfelelő időjárási körülmények.

Az igazság egyébként az, hogy soha nem is volt komoly gond az utánpótlással. Az eredmények mindig rengeteg gyereket vonzottak a sportághoz. A különbség az, hogy évekkel ezelőtt, ha a szülők levitték a kicsiket a roskadozó vízitelepekre, ahol sokszor meleg víz vagy fűtés sem volt, sokuknak elment a kedve az egésztől. Most viszont sorra újítják fel ezeket a telepeket, így egyre jobb körülmények között készülhetnek a fiatalok.

Ehhez természetesen sok pénz kell, és ma már van is. A kajak-kenu 2013 óta kiemelt állami támogatást kap (amely gyakorlatilag egyenértékű a látványcsapatsportok tao-jával), az infrastruktúra fejlesztésébe pedig a szövetség uniós pénzeket is bevonhat. A szakág idén 1-1,2 milliárd forintból gazdálkodhat, ez az egyéni sportágak közül az úszással együtt a legmagasabb összeg itthon. Balogh Péter sajtófőnök a Vasárnapi Híreknek elmondta, hogy az Eb-n mutatott remek eredmények az elmúlt évek szisztematikus munkájának köszönhetőek.

„A most érmeket szerzők az első olyan generáció, akiket már serdülő- és ifikorukban is el tudtunk utaztatni világversenyekre, mert volt rá pénz. Ez nem mindig volt így, például korábban Portugáliába sem tudtunk elutazni, mert túl drága volt.”

A sok versenyeztetés mellett a sikerekhez nagyban hozzájárult az is, hogy külön pénzt kap a szövetség létesítményfejlesztésre is.

„Ha végigevez az ember a Dunán Győrtől Bajáig, akkor láthatja, hogy a telepek milyen jól néznek ki. Nem penészesek a falak, van meleg víz és fűtés, nem lyukasak a hajók, normális sporteszközt tudnak használni, akik kajakozni szeretnének. A versenyzők például nem a szüleikkel utaznak a versenyekre, hanem az egyesületek kaptak kisbuszokat” – mondta Balogh Péter, hozzátéve, hogy ma már megengedheti magának a szövetség, hogy ne csak a legjobb hat-nyolc versenyzőt fizesse meg, hanem az edzőpartnereiknek is tudnak pénzt adni.

„Így nincs az, mint néhány évvel ezelőtt, hogy a második-harmadik vonal úgy dönt: mivel nem jönnek az eredmények, és tudja, hogy nem lesz belőle olimpiai bajnok, abbahagyja a kajakozást.
Eljutottunk odáig, hogy jól követhető helyre megy a pénz, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség pedig szemmel láthatóan élni tudott azzal, hogy komolyabb támogatást kap.”
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!