…Az ember majdnem elfelejtené az uszodát harmadikán, pénteken délelőtt, mert éppen csak beindul az atlétika (mostantól az olimpia főszereplője), de a kezdet, a férfi súlylökés selejtezője és a hétpróba első száma, a 100 gát – ki hinné, példátlan, tényleg az, a versenyzőket is meglepi, mindenki minden nyilatkozatában megemlíti – dugig tömött stadionban zajlik.

 
Atléták az olimpiai láng alatt

…Az ember majdnem elfelejtené az uszodát harmadikán, pénteken délelőtt, mert éppen csak beindul az atlétika (mostantól az olimpia főszereplője), de a kezdet, a férfi súlylökés selejtezője és a hétpróba első száma, a 100 gát – ki hinné, példátlan, tényleg az, a versenyzőket is meglepi, mindenki minden nyilatkozatában megemlíti – dugig tömött stadionban zajlik. Még egyszer: hétköznap délelőtt. Utóbb elered az eső, de mindenki marad. És mindegy, hogy iraki futónő, fehérorosz hétpróbázó, japán kalapácsvető – mindenkit biztatnak, mindenkit ünnepelnek. A pekingi atlétikai olimpia kínai közönségének ártatlanul és kedvesen csodálkozó döntő többsége életében először látott atlétikai versenyt – Londonban profi nézők ünneplik az atlétákat.

Szilágyi, Gyurta és Cseh után nekem ez, az első atlétikai délelőtt közönsége az olimpia eddigi legnagyobb élménye. (Az nem lep meg, hogy az olimpia csúcslétesítményének tartott 6 ezres kerékpáros csarnokba, ahol – Peking 2008-hoz hasonlóan – többnyire brit aranyakat osztanak, csütörtökre 300 ezren igényeltek jegyet. Minden 50.-nek jutott…)

Az atlétika igazi brit hagyomány és szenvedély, nem olyan, mint a futball, hanem olyan, mint a krikett vagy a rögbi. Brit futotta az első 4 percen belüli mérföldet, brit futókról szól a Tűzszekerek című film, amelynek zenéjét az eredményhirdetéseknél halljuk, futással lett Őlordsága a (800 és 1500 méteren) kétszeres olimpiai bajnok és sokszoros világcsúcstartó Sebastian Coe, az olimpia szervezőbizottságának elnöke.

Nézzék az atlétikát, ha csodákat akarnak látni. És globális földrajzórát. Az atlétika – ezen belül főleg a sprintszámok – alighanem az egyetlen sportág, amelyben egyik pillanatról a másikra, esetünkben egyik olimpiáról a másikra ritkán hallott nevű országok ismeretlen versenyzői elődöntőbe, döntőbe kerülhetnek. (De Londonban aligha fogják érdemben befolyásolni az éppenséggel a sprintszámokban és a váltókban várható, most már tartós amerikai–jamaikai csatát.)
Egy londoni olimpiának külön érdekessége, hogy az itt szereplő országok közül sok tucat nem is létezett még önálló államként 1908-ban, amikor először rendeztek Londonban olimpiát (22 ország részvételével), s többségük még 1948-ban is brit (vagy francia) gyarmat volt a második londoni olimpia idején (40 ország). Olimpiai távlatokban változik a világ: az első és második londoni olimpia között nem egészen kétszeresére nőtt a részt vevő országok száma 40 év alatt, a következő 64 év alatt viszont már ötszörösére. (Péntekig 25 ország nyert aranyérmet, tehát nagyjából minden nyolcadik, egynél többet 17, közöttük Magyarország is.)

…Az olimpia első hete nekem az úszásról szólt, mert csak ez hasonlítható az atlétikához. Az uszodában is nagyot változott a világ. Az annak idején némi nemzetközi kétkedéssel fogadott sikeres pekingi belépő után a kínai úszósport péntek estig négy aranyérmével azt üzeni a Londonban is némileg szkeptikus úszóvilágnak, hogy tartósan legalább a második úszóhatalom akar lenni az Egyesült Államok után. Ehhez persze az az úszóföldrengés is kellett, hogy az ausztrál úszók példátlanul gyengén szerepeljenek: eddig 56 aranyérmet nyertek úszásban, utoljára Pekingben hatot, Londonban egyetlenegyet. (Igaz, az olimpia egyik nagy versenyében a 21 éves James Magnusson egyetlen századmásodperccel kapott ki az amerikai Nathan Adriantől – egyes ausztrál szerzők szerint azért, mert nem egyenes, hanem görbe kézujjakkal csapott a célba… Amúgy az ausztrál média brutálisan osztotta ki az úszócsapatot.)

…De nem annyira, mint a német média a saját csapatát. Igaz, a németek pénteken estig nem nyertek úszóérmet. Semmilyet. Egyetlenegyet sem. A négyszeres aranyérmes Roland Matthes, minden idők legeredményesebb német úszója (Egerszegi Krisztina öt aranyat nyert) azt mondja a Die Welt napilapnak, hogy a német úszók kéthetes bulizásra mentek Londonba…

Ugyancsak szerényen szerepelt Hollandia – egy arany, igaz, 100 női gyorson, négyet nyert viszont az új úszóhatalom Franciaország. Szokatlan, hogy az orosz úszókat lényegében csak a pénteki két ezüstjükkel lehetett észrevenni. Kifejezetten váratlan, hogy a pekingi kettő után a britek otthon nem nyertek aranyat.

Igaz, Európában valamelyest tartják magukat a svédek és az olaszok, de jönnek a dánok és a balti államok is.

…Úgy éreztem, hogy a magyar média erősen túlértékeli az úszók látványos sikereit az olimpia előtti debreceni Európa-bajnokságon. Mintha nem vették volna észre, hogy jó néhány ország messze nem a legerősebb csapatát nevezte. És számolgattam, hogy a Debrecenben sokszor legyőzött európaiakon kívül majdnem minden számban ott lesz egy-két amerikai, kínai, ausztrál, japán, koreai, dél-afrikai, kanadai, brazil úszó… s akikre nem lehetett számítani: a hirtelen feltűnt bahamai(!), trinidadi(!) és más úszók.

Meglehet, az Eb-eredményekhez hasonlóan megint másképpen látom: szerintem ebben a mezőnyben a magyar úszók kiválóan szerepeltek. Gyurta és Cseh – persze. De ennél sokkal, sokkal többről van szó. Arról, hogy a legjobb 16, a legjobb 8 úszó között, tehát a döntőkben is rendszeresen ott voltak a magyarok. Nem egyetlen, nem egy-két úszó és nem elvétve, nem véletlenül: többen és rendszeresen. A legjobb 16 úszót már minden számban egyenként bemutatták. Ebből a szempontból lényegtelen a „majdnem döntőt érő” 9. hely sorozat: egy 9. hely a világ 9. legjobb ideje. A kilencediket is bemutatják a világnak. És a váltók, a váltók: egy ország úszósportjának legfontosabb mutatói. Egy úszóváltó csapat. És 6 magyar váltó indulhatott Londonban. (Rajtuk kívül összesen 3 csapat.) 4x200-as férfi gyorsváltó a döntőben? Ki hitte volna? 4x100-as férfi vegyes váltó a döntőben úgy, hogy 8 századmásodperccel gyengébbek a németeknél?

Szép lenne megélni egy olimpiát, amelyen a magyar atléták, mondjuk, fele olyan jól szerepelnek, mint a magyar úszók Londonban 2012-ben.

 

Címkék: sport, olimpia, London, atlétika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!