Csak az a gyep. Az a szép zöld gyep… Körülbelül ennyi hasonlóságot tudtam elsőre mondani, amikor a golf és a foci került terítékre. De kiderült, van olyan sport, ami ötvözi ezt a kettőt. Fiatal sport a footgolf, hazánkban mégis sok rajongója van már.
Annyiféle sport van már így is, minek mindig újakat kitalálni? – gondolhatná az ember, amikor víz alatti hokiról, vagy egyéb, hasonlón fura dolgokról hall. Amikor először találkoztam a footgolffal, nagyjából ugyanez jutott eszembe. Mivel sem a fociban, sem a golfban nem vagyok járatos, valószínűnek látszott, hogy a kettő ötvözete sem fog túl jól menni. Ám kellően érdekesnek találtam a párosítást ahhoz, hogy feltétlenül ki akartam próbálni.
Ehhez először is golfpályára van szükség. Egészen Kisorosziba kell érte menni. Aztán kellett valaki, aki megmutatja, miről is szól ez a sport. Jobb tanárokat mondjuk nem is választhattam volna: Lázár Béla a hazai footgolf első és mindeddig egyetlen világbajnoka, és Hankó Péter, a Milan Footgolf Egyesület elnöke vállalta, hogy megmutatja a sport szépségeit.
A bemelegítéssel kezdtünk. Kicsit aggódtam a testi épségemért, de Béla gyorsan megnyugtatott: „Ennél a sportnál legfeljebb a bemelegítéskor és a büfében lehet megsérülni.” Igazság szerint ez volt a legnehezebb része a dolognak. A footgolf ugyanis, mint kiderült, nem igazán bonyolult játék. Adva van a golfpálya, a maga teljes terjedelmében, amin végig kell rúgni a (szigorúan 5-ös méretű) futball-labdát. A kezdőponton letesszük, aztán számoljuk, hogy hány rúgásból megy be a pálya végén található (egészen pontosan 53,5 centiméter átmérőjű és 40 centiméter mély) lyukba. Meghatározott – csakúgy, mint a golfban –, hogy hány rúgásból kell teljesíteni a pályát, akinek ennél kevesebből sikerül, az nagyon jól teljesít, akinek többől, annak össze kell kapnia magát. Van még néhány apróbb szabály, de a lényeg tulajdonképpen ennyi. Ha versenyzünk, akkor viszont nagyon is fontosak ezek a szabályok, mivel akár ki is zárhatják azt, aki például nem ér időben a pályára, vagy büntetőpontot kaphat az, aki tanácsod ad, vagy kér bizonyos helyzetekben. A játékot játszhatjuk 4 fős csapatokban, egymás ellen, de tulajdonképpen egymagunkban is footgolfozhatunk, pusztán a játék öröméért.
Ahhoz, hogy valakiből jó játékos legyen, nem árt némi focista múlt. A pontrúgások mesterei könnyebben érezhetnek rá a játék lényegére. Emellett Béla és Péter is sokszor hangsúlyozta a szerencse szerepét – ne tagadjuk, főleg a nem túl jól sikerült rúgások után.
Csak két pályán kísértem végig a fiúkat, mert egy versenyre edzettek. Én pedig visszakutyagoltam az első pályára, hogy megtudtam, mennyit sikerült tanulnom. Bár dunsztom sem volt arról, hogy hogyan kellene ideálisan végigjuttatni a labdát a pályán, végül a kötelezően meghatározott 5 rúgás helyett 8-ból sikerült berúgnom a labdát a lyukba. Ez biztos a kezdők szerencséje…
És hogy mi a jó a footgolfban? Egyrészt gyönyörű környezetben tölthetünk hosszú időt, másrészt túl sokat nem kellett rohangálni, így rengeteget beszélgettünk és nevettünk. És ami a legfontosabb: másnap sem volt izomlázam! Lehet, hogy egyszer a víz alatti hokit is kipróbálom.
A játék 2009-ben indult hódító útjára Hollandiából. Hozzánk kifejezetten gyorsan, még ugyanebben az évben elért, ekkor alakult meg az Első Magyar Footgolf Egyesület, Gelencsér Gábor vezetésével. A footgolf azóta rengeteg lelkes rajongóra talált, és a sikerek sem maradtak el. Egy 2011-ben, Hollandiában rendezett tornán már magyar játékos (Antal Csaba) állhatott a dobogó második fokára, 2012-ben pedig hazánkban rendezték meg az Első Footgolf Világbajnokságot, ahol az első helyen Lengyel Béla végzett, de a másik két érmet is magyarok vihették haza. És mi sem bizonyítja jobban a sport egyre növekvő népszerűségét annál, hogy a május közepén megrendezett Hörmann Kupán már hatvannál is több csapat (köztük 10 újonc) mérkőzött meg egymással. A következő nyílt versenyt pedig június 8-án rendezik, szintén Kisorosziban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!