Miközben a röplabda lassan kiérdemli a legbalhésabb magyar sportág kitüntető címet, a női válogatott valóságos csodát vitt végbe: Izmirben, négyezer fanatikus néző előtt, a mindent eldöntő úgynevezett aranyszettben elcsípte a törökök elől az Európa Liga-elsőséget. Ha hinni lehet a sportág nemzetközi korifeusainak, ezzel az eredménnyel a csapat kvalifikálta magát a jövő évi World Grand Prix-re, ami nagyjából a Bajnokok Ligájának felel meg, válogatott szinten. Sőt! A magyar lányok 28 év után ismét – kijutottak az Európa-bajnokságra, amely a jövő héten kezdődik Belgiumban.
Miközben a röplabda lassan kiérdemli a legbalhésabb magyar sportág kitüntető címet, a női válogatott valóságos csodát vitt végbe: Izmirben, négyezer fanatikus néző előtt, a mindent eldöntő úgynevezett aranyszettben elcsípte a törökök elől az Európa Liga-elsőséget. Ha hinni lehet a sportág nemzetközi korifeusainak, ezzel az eredménnyel a csapat kvalifikálta magát a jövő évi World Grand Prix-re, ami nagyjából a Bajnokok Ligájának felel meg, válogatott szinten. Sőt! A magyar lányok 28 év után ismét – kijutottak az Európabajnokságra, amely a jövő héten kezdődik Belgiumban.
Ezek az eredmények azért is különösen értékesek, mert a hazai röplabda világában sok minden van, csak békesség nem. Lapzártánk időpontjában még nincs elnöke sem a szövetségnek: a régi lemondott, az újat szombaton választják meg. A választék: egy győri üzletember, Vass Zoltán és Nyíregyháza fideszes polgármestere, Kovács Ferenc. Félreértés ne essék: kettejük közül az fog nyerni, aki több pénzt és stabilabb hátteret ígér az egykor szebb napokat látott sportágnak. Annak a sportágnak, amelyben káosz és klikkek uralkodnak. Az új elnökség mégis nagy lehetőséget kap: miután tavaly bekerült a 16 kiemelt, államilag támogatott sport közé, 2020-ig a korábbi támogatás duplájával, 4,2 milliárd forinttal gazdálkodhat. Jó döntésnek bizonyult az is, hogy szövetségi kapitánynak a belga Jan José De Brandtot kérték fel, aki korábban több csapatnál bizonyította kivételes képességeit.
„Kijutni az Eb-re röplabdában nagyjából olyan, mint a fociban. Erőn felüli teljesítmény, hiszen a magyar bajnokság színvonala ma enyhén szólva sem éri el a riválisokét – mondja Pecsuvácz Péter, a szövetség nemrég kinevezett szóvivője. – Abban is hasonlít a labdarúgásra, hogy az ellenfeleink telt házas meccseket játszanak, hatalmas csarnokokban hétről hétre, a magyar csapatoknak pedig főképp a csodálkozás jut. Csak egy példa a sportág népszerűségére: a tavalyi férfi világbajnoki döntőt a varsói stadionban játszották, 50 ezer néző előtt.”
A magyar média az utóbbi években mostohán bánt a röplabdával, még a válogatott találkozói is ritkán kerültek képernyőre. Most harminc meccset adnak élőben az idei bajnokságból (M4), és az Eb-t is végig követhetjük a képernyők előtt (Sport Tv).
A magyar csapatra a házigazda belgák, a törökök és az azeriek várnak a csoportkörben szeptember 26-tól. Ne tévesszen meg senkit, hogy a törököket az Európa Ligában megvertük: ott a B csapatukkal álltak ki. A belgák hagyományosan jók, az azeriek pedig több honosított orosz játékossal állnak ki. „A továbbjutás álom, de szép álom – mondja Pecsuvácz Péter. – De ehhez legalább egy meccset nyernünk kéne.” Vagyis tényleg majdnem olyan, mint a fociban. A különbség „csak” annyi, hogy a magyar lányok már tényleg kint vannak az Eb-n.
Nekik szurkolhatunk
A magyar női röplabda-válogatott:
Tálas Zsuzsanna, Horváth Dóra, Dobi Edina, Vacsi
Evelin, Sándor Renáta, Pallag Ágnes, Kötél
Dóra, Szombathelyi Szandra, Szakmáry Gréta,
Liliom Rita, Kötél Zsanett, Széles Petra.
A magyar lányok izmiri boldogságát csak egyvalami árnyékolta be: a csapattal együtt nem érkezett meg a trófea. A kupát már Izmirben is alig engedték fel a gépre, így lehetséges, hogy a törökök végül a bosszúnak ezt a különös formáját választották.
„Nagyon összeszedett és céltudatos társaságról van szó, egy kitűnő edzővel” – mondja Torma Ágnes. Az egykori Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, olimpiai 4. helyezett röplabdázó ma már nem dolgozik a sportág közelében, de természetesen figyelemmel kíséri a lányok eredményeit. „Öt éve készült velem egy interjú, akkor azt kérdezte az újságíró, miért tart itt a sportág, ahol. Azt mondtam, azért, mert nincs összefogás. Úgy látszik, ez bejött. Most van összefogás, van pénz, van jó edző, és ennyi elég is a sikerhez.” A válogatott rekorder röplabdázó szerint az is fontos, hogy a csapatban több külföldön játszó profi is van, aki magával hozta azt a mentalitást, ami nélkül ma már nem lehet sikert elérni.
A magyar női röplabda-válogatott sikerkorszaka az 1970-es években volt. Ezt fémjelzi két olimpiai 4. helyezés (1976, 1980), egy 4. hely a világbajnokságon (1970) és számos Európa-bajnoki érem (egy ezüst 1975-ben és három bronz 1977 és 1983 között).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!