Van egy különös varázsa annak, mikor a színpadon valaki kinyitni készül egy borítékot. Legyen szó díjátadóról, (ki)szavazós televíziós műsorról, vagy épp egy nagy sportesemény helyszínének kijelöléséről, a nézők pulzusa megemelkedik, mindenki lélegzet-visszafojtva várja, ki lesz a befutó.
Nos, ez az az emelkedettség, aminek nyoma sem volt a héten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) limai kongresszusán, ahol a várakozásoknak megfelelően – egyedüli jelentkezőként – Párizs kapta a 2024-es, Los Angeles pedig a 2028-as ötkarikás játékok rendezési jogát. Ahogy Thomas Bach NOB-elnök felmutatta a két papírlapot, abban benne volt az olimpiai mozgalom jelenlegi válsága, vagyis, hogy a korábbi évtizedek tolongása után ma már alig valaki mer belevágni a sportvilág csúcseseményének szervezésébe. Az elnök persze a beszédében igyekezett a pozitívumokra fókuszálni, azt emelte ki, hogy most több mint 10 évre előre mindenki tudja, mire kell készülnie.
A két nyertest látva a megkönnyebbülés azért jogosnak tűnik, hiszen a pályázatokat látva úgy fest, „jó kezekbe került” az olimpia. Párizsban a helyszínek 70 százaléka már adott, míg Los Angeles a tervek szerint semmi újat nem épít a játékokra, csak a meglévő létesítményeit újítja fel.
Ez alapján a NOB elöljárói most joggal lélegezhetnek fel egy kis időre: egészen pontosan a 2032-es olimpia rendezőjének kijelöléséig, ami 2025-ben lesz esedékes.
Annál a rajtvonalnál pedig Budapest is ott akar lenni, ahogy azt Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is megerősítette a MOB honlapján közzétett nyilatkozatában. Kulcsárnak elsősorban azért kellett megszólalnia, mert a napokban szélsebesen terjedni kezdett a hír, miszerint a magyar főváros pályázni készül az ifjúsági olimpia rendezésére. A 18 év alatti sportolók seregszemléjét 2010-ben tartották meg először Szingapúrban, majd 2014-ben Nanking volt a házigazda, 2018-ban pedig Buenos Airesre vár ez a feladat. Az esemény egyelőre még „keresi a helyét”, ami szó szerint is igaz, hiszen egyelőre nem tudni, hogy 2018 után mikor kerül sor a következőre: a téli olimpia elől való „kitérés” miatt 2021 vagy 2023 tűnik esélyesnek.
A MOB-elnök elismerte, hogy az egyeztetések megkezdődtek, és folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen világversenyeknek lehetne házigazdája Magyarország – az ifjúsági olimpia mellett az Universiadét és az Európai Játékokat is megemlítette. Döntés azonban még semmiről nem született, és minden potenciális rendezést aszerint mérlegelnek majd, hogy az mennyire szolgálná a legfőbb célt, vagyis a budapesti olimpiai pályázatot.
Az esetleges budapesti ifjúsági olimpiára a NOB ügyvezető igazgatója, Christophe Dubi is kitért: „Budapestet érdekelheti az ifjúsági olimpia, bár igazság szerint ezzel elsősorban olyan városokat célzunk meg, amelyek nem képesek nagyobb rendezvények megtartására.” A svájci sportvezető szavait némi iróniával úgy is érthetjük, hogy a már meglévő, a most készülő és a közeljövőben épülő sportlétesítményeket látva egy ifjúsági olimpiához a magyar főváros „már túl jó”…
A NOB limai kongresszusán a szervezet elnöke kénytelen volt kitérni a 2018-as phjongcshangi téli olimpiát övező aggodalmakra is, hiszen a dél-koreai helyszín mintegy 90 kilométerre található az északkoreai határtól, amelynek túloldalán az utóbbi időben egyre gyakoribb nukleáris és rakétakísérletek zajlanak. Thomas Bach úgy fogalmazott, „a közelgő téli ötkarikás játékok megrendezését és biztonságát a feszült koreai helyzet sem veszélyezteti”. Bár szavait megnyugtatásnak szánta, már önmagában az elég aggasztó, hogy meg kell szólalnia ebben a témában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!